Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
F. Tóth Zsuzsanna (Mosonmagyaróvár9: Moson megyei szekrények
dónyokat tekinti e divathullám legdélibb képviselőinek s a Néprajzi Múzeumnak a Beziből (Győr-Sopron megye) származó ilyen oromzatú szekrényéről úgy véli, hogy házasság révén kerülhetett onnan hazánkba. Ezt az elgondolást a Bezi szekrényen kívül ismeríetett magyar példányok cáfolják (Kapuvár, Győr-Sopron megye; Gyirmót, Győr megye; Lázi, Veszprém megye), melyek festett dísze a helyi bútorkészítő stílusnak megfelelő." PÁLOS Edének 1911-ben megjelent tanulmányában a paraszt szobáról készült rajzán szintén egy olaszkorsós, virágcsokros, trapéz alakú oromdísszel ellátott szekrény látható. 22 (2. rajz) A múzeum gyűjteményében 4 db trapéz alakú oromdísszel ellátott szekrény van, a legkorábbi 1828-ból a legkésőbbi 1862-ből származik. 23 Több adat áll K. CSILLLÉRY Klára véleménye mellett, aki kiemeli azt is, hogy ezeket a bútorokat a parasztbarokk nem az úri-polgári stílust követve hozta létre, bár műbútorasztalosok által gyártott ilyen típusú szekrények készültek hazánkban, ezért feltételezi K. CSILLÉRY Klára, hogy ez a stílust és formát a vándorló legények hozzák magukkal a mintakönyveikben és terjesztik el hazánkban. Ezt a feltevést támasztja alá DOMONKOS Ottó kutatása is, aki a soproni kisipar vizsgálata során elemezte az 1665. és 1848. között a városban tartózkodó külföldi és magyar asztaloslegények számát. Egy későbbi munkájában egy 1848-ból származó asztaloslegény által készített, vázlatrajzokat is tartalmazó feljegyzést tesz közzé, ahol hasonló rajzolatú szekrénnyel is találkozhatunk. Feltételezhető tehát, hogy a paraszti bútorok ezen típusai a felső- és alsó- ausztriai műhelyek hatására jöttek létre, és honosodtak meg, mint már itteni asztalos munkák hazánk észak-dunántúli területein. A gyűjteményben található szekrények készítési idejének figyelembe vételével bizonyos fejlődési illetve stílusváltási rend állapítható meg. A legkorábbi darabok igen míves festésűek és kivitelűek. Tanult asztalosok munkái lehetnek. A XIX. század 2. felétől azonban kétféle változat figyelhető meg, az egyik továbbra is az asztalos mesterek által készített munkák, azonban ezek egyre inkább követik a polgári stílust /egyenes vonalúak, flóderozással díszítettek/ igaz, a virágozás még megmarad rajtuk. A másik oldalon az egykori szekrények vonalát követő, de már házilag készített és festett darabok állnak, mely a XIX. század 1. feléből származóknak már sokkal primitívebb változatai. A század végére pedig eltűnik a virágozás, és új formában egy teljesen új vonalú, egyszínű, vagy flóderozott szekrény jön létre, mely már a XX. század ízlésvilágát tükrözi. A díszítés formakincsében nem lehet ilyen éles kategóriákat húzni, itt csak a tanult, illetve a falusi parasztasztalosok által készült festéseket lehet élesen elhatárolni. Az évszázad során a díszítések elhelyezési rendje nem változik. A fő kompozíció az ajtókra kerül. Általában 2-2 nagyobb mezőre bontva. Ez teljesen azonos a XVIII. századi műbútorok intarziás díszeinek az elhelyezésével. Az ajtókon kontúrvonalakkal határolt, más alapszínű felületre, olaszkorsós virágcsokrok kerülnek. A korsó vagy kehelyforma a parasztbarokk kedvelt motívuma. A virágok között a leggyakoribb a rózsa, néha tulipán, és a többszirmú virágocskák. A két nagyobb, festett mező közötti felületet gyakran hagyják üresen, néha azonban ide is virágfüzér, vagy annak stilizált változata kerül. Díszítés található, főleg akkor, ha oromdísszel ellátott szekrényről van szó, az ajtók fölött (ide írják az évszámot is). Legtöbbször virágfüzér (rózsa) vagy 3 rózsából álló csokor. Az ajtók két oldalán is elhelyezhetnek virágozást, előfordul, hogy festéssel kialakított mezőkbe rajzolják meg azokat. Az oldalakat általában geometrikus minták díszítik, ezek a Mária Terézia kori barokk szekrények intarziamintáit utánozzák. Érdekes, és valószínűleg nem egyedi darab az a szekrény, melynek a felületét teljesen ezzel a mintával díszítették, s a virágok hiányoznak róla. A színek használatánál két ARRABONA K£K] 36/1-2
