Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Enzsöl Imre (Mosonmagyaróvár): A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum céhzászlói

ország bejáratánál. Felette ovális, ám felismerhetetlen olaj kép. Jobbra a magyar címer, balra ugyancsak férfiképmás. A zászló szélein arannyal festett gótikus ívekből álló szegélydísz, úgyszintén a fécskefarok két szárnyában. A városi jegyzőkönyv tanúsága szerint 1 730-ban a helyi céhmesterek a vásárokon az első sátrat kapták, utánuk következett a többi iparos, kor és rang szerint. Az attribútumok alapján alighanem egy asztalos és lakatos céhes közösségé volt a zászló. A „céhmesterek" megnevezés a beleliározásból származik. 7. A magyaróvári mészárosok céhzászlója (1857) A legbefolyásosabb céhek egyike a mészárosoké. Reneszánsz pecsétnyomó kettősük gyűjteményünk legszebb darabjai. Egyike annak a tucatnyi városi céhnek, amely megvolt a XVII. század elején Magyaróvárait. Zászlójuk érdekessége, hogy «ima, pirosra festett hsngerrúdra van rögzítve, ellentétben a korábbi díszes, kopjaszerű /.ászlórudakkal. Díszítései aranyozottak. (12. kép) Meggyszínű, virágmintás selyemből készült. Szélén arannyal festett levélmintázat húzódik, arany rajtokkal díszítve. Két csücskén aranyszálbó! csomózott bojt. Közepén vászonra olajjal festett Szűz Mária kép. Körülötte arannyal festett szőlőinda motívum, mely megegyezik a zászlót körben szegélyezővel, csak annál keskenyebb. Beljebb sárga levélrnintés szalag, zöldesszürke alapon. Az ovális kép közepén sziklaormon áll Mária. Jobb lába arany holdsarlóra és zöld kígyóra lép. Kezeit mellén keresztbe teszi; Feje körül 9 halágú csiliog alkot glóriát. Ruházatát sárga kendő, fehér egész ruha piros övvel és kék lepel alkotják. Bal oldalt a felhőkből kibukkanó két angyal rózsakoszorút i!l. fehér liiiomcsokrot nyújt feléje. (13. kép) Talán a legszínvonalasabb festmény a leírtak közül, bár e megítélésben a zászló jó állapota is befolyásoló tényező. A kép felett arany felirat: PATRONA HUNGÁRIÁÉ, alatta: 1857. Az olaj kép körűi szimmetrikusan 4 barokkos pajzs helyezkedik el. Balra fent a magyar kiscímer látható a koronával díszítve. (A címer 8 pólyából áli.) Jobbra fenn kétfejű osztrák sas, császári koronával, karddal és országalmával, arany alapon, pazar kivitelben. (14. kép) Balra lent Magyaróvár díszes címere, magyar koronával ' díszítve kívül. Belső háttere kék, a középső kaputorony 2 szintes, 4 ablakos. Kétoldalt falra ültetett 2 ablakos tornyok forrnak vele egybe. A védőművek fehér színűek, mert a város színe a kék és a fehér. A tetők piros csúcsosak. (15. kép) Jobbra lenn piros alapon hosszúszorvú, (magyar szürke) arany színű marha egészalakos képe. A selymet 28 kis méretű, arannyal festett Dávid-csillag díszíti, a sarkokat karcsú, festett indaminta. Másik oldala g szöveges felirat és a nagy olajkép témáját kivéve megegyezik az elülső oldallal. A kép Lukács evangélistát ábrázolja lúdtollal és papírral. Tőle jobbra Mária és a kis Jézus; képen, balról egy magyar szürke marha dugja be a fejét. A védőszent ábrázolása hiteles, ezért arra sincsen szükség, hogy nevér kiírják. Felirata: DIE BÜRGL: FLEISCHHAUER INNUNG (A kép fölött.) (Alatta:) 1857. Ez az egyetlen zászló, amelynek alkotóját ismerjük. Az evangélistán jelezte magát: Kautzner 1857. ARRABONA fKtt] 36/1-2.