Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Enzsöl Imre (Mosonmagyaróvár): A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum céhzászlói

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum céhzásziói A mosonmagyaróvári múzeum céhes tárgyainak bemutatását a zászlókkal folytatjuk. Ezek - anyaguknál fogva - a legfiatalabb darabjai gyűjteményünknek. Mind a hét selyem egy rövid és aránylag közeli idő intervallumban, 1 782 és 1 857 között készült. A XVIII. századi (copf stílusú) három zászlót - minden valószínűség szerint - ugyanazon mester készítette fehér selyembrokátból. A kollekció minden tagja Magyaróvár városából származik és formára azonos, az úgynevezett fecskefarkú (Doppelstander) típushoz tartozik. Ez a típus hadizászló is volt a XVII. században. Német nyelvterületről került Magyarországra ilyen formában. A magyaróvári céhek XVIII. századi zászlóhasználatára vonatkozólag már viszonylag sok forrással rendelkezünk a Mosonmagyaróvári Levéltárból. Az azt megelőző évszázad céhes /újjá/szervezés ekkor még nem szerepel gyakran a zászlókészítési kötelezettség a céhek szabályzataiban. Az ellenreformáció hazánkban csak az 1670-1 680-as években erősödött fel. A katolikus reform egyik eleme volt Szűz Mária és általában a (védő)szentek képi megjelenítésének szorgalmazása. 1 726-ban a szinte teljesen rekatolizált Mosón vármegye is felsorakozott az egyházi és uradalmi hatóságok mellé: kötelezővé tette a céhtagok számára az úrnapi körmeneteken való részvételt. Az említett hatóságok közül a legerősebbek a győri püspökség és a helyi Habsburg főhercegi uradalom kormányzói voltak, ez utóbbi mint a kegyúr képviselője. II. József rendeleteivel (pl. a zászlók nagyságáról) gátolta a katolikus törekvéseket. A legkorábbi- ránk maradt darabok nem véletlenül az ő halála után keletkeztek. A vallásos érzület feltörése a megváltozott politikai viszonyok között szinte országos méreteket öltött. A szomszédos Győr testületei is 1 792-ben avattak céhzászlókat. Magyaróvár és a céhes szempontból jórészt hozzá tartozó Mosón céhes polgárai katolikus keresztények voltak. A céhek között a város vezetéséért vetélkedés alakult ki. A versengésben a mészárosok, a magyar szabók és a molnárok céhe volt a legerősebb. A városbírói tisztet 1680-tól 1726-ig mészáros céhbeli viselte. Ettől a céhtől származik a legépebb és legújabb zászló. (A városi céhek egymás közötti és az uradalomhoz fűződő viszonyáról lásd bővebben Mihály Ferenc cikkét.) 1. Magyaróvári molnárok céhe (1 782) Virágmintás fehér (vajszínűvé fakult) selyembrokátból készült. Copf stílusú, szalagdíszes darab. Jobb oldalon középen állva imádkozó Szűz Mária olajfestésű képe látható ovális keretben, fekete galambbal és angyalokkal. Szűz Mária főoldalra kerülése nem véletlen, hiszen a molnárok 1673-ban vésett pecsétnyomóján - másképpen - szintén szerepelt. A zászló sarkaiban négy címerpajzs látható, ugyancsak keretben. Felül balra a koronás magyar, jobbra a birodalmi címer. Lent balról a molnárok jelképe a kerekes vízimalom, amely szintén feltűnt az említett pecséten. Jobbra alul Magyaróvár szabaARRABONA fKgl 36/1-2.