Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Kücsán József (Sopron): Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez

tesszel, egy vas hamuzó ajtó egy rézgombos csapóretesszel, tolóretesz nélkül. A tűzhely fölött egy előmelegítő vas rács, két sütő, mindegyiken vas ajtó tolózárral és rézgombos csapózárral. Egy vörösréz vízmelegítő üst sárgaréz csappal. ... Mellette van egy szükségtűzhely két vas ajtószárnnyal, az egyiken fa gombos csapóretesz, négy forgóval, négy pánttal,, egy vas kályha-fűtőnyílás ajtó két forgóval, két pánttal és vas tolóretesszel. Egy sütőkemence egy öreg vasajtóval, két forgóval, két pánttal és vas csapóretesszel " Sabján Tibor már idézett és egy korábban megjelent hasonló témájú tanulmányából tudjuk, de bizonyítja Zentai Tünde cikke is, hogy a következő generáció mesterei már nagy rutinnal építették a takaréktűzhelyeket és a hozzájuk szükséges mászókéményeket, hozták ezt a tudást a céhes keretek közül. A 19. század második felében, különösen az utolsó harmadában bizonyíthatóan terjedtek ezek a tűzhelykombinátok Sopron iparosok és gazdapolgárok lakta külvárosaiban. Erre az időszakra tehető a környező falvakban való megjelenésük is. A Sopronhoz, Kópházához közel fekvő Fertőszéplakról az első takaréktűzhelyre vonatkozó hiteles adatunk ezidő szerint az egyházközség történetét rögzítő jegyzőkönyvből származik. 1865-ben a plébánia épületét megnagyobbították és ,, ... nehogy vendég jöttekor egyik a másikon főleg éjjel alkalmatlankodjék, minden szobát külön kijárattal láttam el. Átalakítottam ugyanekkor az örökös füstös konyhát is, takarék tőzhellyt állítván bele, 's habár fatekintetben legkisebb takarékosságot sem tapasztalok, de a kellemetlen füstöl melly szobáimat ez ideig töltve tartotta csakugyan megszabadultam 's ezért centum Deo gratias." A teljesség érdekében a következőket érdemes megjegyeznünk. Fertőszéplak híres szép, 1860-1870 között épült utcasorának öt házát volt alkalmunk az 1970-es években feltárni. A szóban forgó házak /Nagy Lajos út 31-39./ átlagos alaprajzúak, a hét lakás közül öt két szoba-konyha, kettő egy szoba-konyha méretű. Építőanyaguk fele részben égetett, fele részben nyers tégla, a kivitelezők képzett kőművesek és ácsok, mint azt az alkalmazott szerkezetek és díszítések bizonyítják - tehát drága épületek voltak. De bizonyíthatóan valamennyi a korábban elterjedt tüzelőberendezéssel épült: szabadkémény, hasáb alakú középkemence a tetején szabadtűzhely, kívülfűtős szemeskályhák. (Ilyet láttunk az 1 846-os kópházi első rajzon is.) A takaréktűzhely luxusát még nem engedhették meg maguknak Széplak átlagpolgárai, várniuk és gazdagodniuk kellett két-három évtizedet, mire plébánosukéval azonos kényelmű konyhában főtt meg az ebédjük. JEGYZETEK: 1. Domonkos Ottó 1993. 255-270. 2. Hild Ferdinánd Id. HÁZI 1982, 6474. sz. alatt. Tschürtz Gáspár Id. HÁZI 1982, 4061. sz. alatt 3. Soproni Levéltár /SL/ APOe. Fase. XXV/7142. 4. SL APOe. Fase. XXV/7543. 5. Handler József Id. HÁZI 1982, 6141. sz. alatt 6. Sabján Tibor 1995. 109-144. 7. Dóka Klára 1997. 3-13, 2-10. dolgozatára hívnám fel a figyelmet. 8. Házi Jenő 1982. I. köt. 563. 9. Sabján Tibor 1995. 112. 10. SL APOe. Fasc. XXV/15153/e2 11. Sabján Tibor 1994. 115-134. 12. Zentai Tünde 1995. 93-108. 13. História Parochia Széplak Ad Anno 1728. 68. lapján Schimpöck Antal plébános bejegyzése az 1 865. év eseményeiről. 14. S. Laczkovits Emőke 1975. 193., 221-222.; illetve saját helyszíni gyűjtések. ARRAB0NA fMS] 36/1-2.