Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Dávidházy István (Sopron): Krausz Károly posztós a Sopron megyei vásárokon 1869–1903
meg az Ógabona téri házrészt. A továbbiakban Krausz Károly valószínűleg anyjával együtt működtette műhelyét, mert az 1 858-as kiadású Oedenburger Adressen Kalenderben (Seyring und Heinecke) az ő neve szerepel a felsorolt posztósmesterek között. Ugyanezen kiadónál megjelentetett Geschäfts- und Auskunfts-Kalender für das Jahr 1859 csak az iparát özvegyi jogon gyakorló édesanyját tünteti fel a 13 posztósmester között. Krausz Károly 1 859-ben megnősült, felesége Scheffer Katalin, Scheffer Tóbiás posztósmester leánya (1. kép). Fiatalabb testvéreiről Henrikről és Lajosról annyit tudunk, hogy előbbi 1843-ban, utóbbi 1850-ben szabadult fel. Nem állapítható meg pontosan, hogy mikor kereste fel először Krausz Károly a Sopron megyei vásárokat eladási céllal. Fennmaradt viszont egy 1861-tői 1882-ig vezetett gyapjúvásárlási könyvecske, amelyből kitűnik, hogy Krausz Károly esetenként a megyében tartott vásárokon is szerezte be gyapjúszükségletének egy részét. Valószínűsíthető, hogy a kedvező piaci lehetőségek felismerése ilyen alkalmakkal született. Krausz Károly üzleti bevételeiről vezetett 10x1 7 cm méretű rongyolt szélű füzetben az első bejegyzés 1 869-es, az utolsó 1 903-as. Az év végi elszámolásokban a bevételek négy csoportba osztva jelennek meg: Vidéki vásárok; Soproni országos vásárok; Soproni hetivásárok; Házi eladások és postai megrendelések; A vásárok jelentősége a korabeli út- és közlekedési viszonyok között kimagasló fontosságú volt. Horváth Zoltán ,,A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében,, című művében 30 Sopron megyei mezővárost és községet sorol fel mint vásártartó helyet. Krausz Károly a felsorolt 30 helység közül 23-ban ütötte fel sátrát abban a 34 éves időszakban, amelyre vizsgálódásunk kiterjed. Felkeresett további 5, később engedélyezett Sopron megyei vásárt, valamint egy Vas megyei (Kőszeg) és két Mosón megyei Pomogy (Pamhagen) és Nezsider (Neusiedel am See) - vásárt is. Az 1. sz. táblázat azt tartalmazza, hogy a vásárokon 1869 és 1 903 között mely helységekben, hányszor volt jelen Krausz Károly. Az egyes vásárokon való részvétel gyakorisága egyrészt attól függött, hogy az illető helységben hány vásárt tartottak, másrészt pedig a várható, illetve a megelőző vásáron elért bevétel is a mérlegelés tárgyát képezte. Alacsony bevétel esetén többször olvashatjuk a „nicht mehr fahren" (többször nem megyünk) bejegyzést is. Kézenfekvő, hogy a táblázaton a megye magyarlakta részeinek virágzó mezőgazdaságú helységei foglalják el az első helyeket. A ma Burgenlandhoz tartozó községek közül Kabold (Kobersdorf) áll az élen a lista 10. helyével. Nem találunk viszont magyarázatot arra, hogy olyan megyei viszonylatban fontos helységekben, mint Beled és Csepreg 34 év alatt miért csak egyszer volt jelen Krausz Károly az ottani vásárokon. Tekintettel arra, hogy a feljegyzésekben éveken át szerepelnek azonos kezdőbetűkkel jelzett, feladási hely feltüntetése nélküli, postán érkezett összegek, melyekről azt kell feltételeznünk, hogy egyes helybeli vagy környékbeli kereskedőknek azzal a kikötéssel szállított posztót Krausz Károly, hogy közben nem vesz részt a beledi és csepregi vásárokon. A feljegyzések nem egy időjárási eseményt és a vásárokra vonatkozó egyéb adatot is tartalmaznak. Igy megtudjuk, hogy 1872. október 22-én tartották Szabadbárándon (Grosswarasdorf) az első vásárt. 1 878-ban korán beköszöntött a tél, mert november 4-én az iváni és a szili vásárokon hófúvás miatt nem tudtak résztvenni. Egyes vásárokat rossz idő esetén egy hét múlva újra megtartottak (1879. szeptember 29. - október 6., Kapuvár). Ugyanebben az évben az iváni tavaszi vásáron (05.06.) való részvételt árvíz akadályozta meg. A zsidó kereskedők számottevő konkurrenciát jelenthettek, mert ARRABONA llftit] 36/1-2.
