Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Szabó Péter (Győr): Franz Wiedner győri takácslegény damasztba szőtt kérvénye

A kérvény fogadtatását a céh jegyzőkönyve 1858. évi 5. bejegyzésének szövege örökítette meg: ,,...Miután Franz Wittner takócslegény, született Győrben, a helybeli lakos Patritz Wittner takács mesternek, a céh második elöljárójának fia, - aki az ő császári és királyi apostoli felsége, a mi legkegyelmesebb császárunk és urunk, első Ferenc Jó­zsefnek küldött sajátkezűleg készített műszövéséért - amelyben a katonai szolgálat alól való felmentésének tárgyában tett legalázatosabb kérelme betűkkel szőve megjelenik ­nemcsak a katonai szolgálat alól mentesített, hanem még azon felül teljesítményéért az ő császári és királyi apostoli felsége, a mi legkegyelmesebb császárnénk, Erzsébet által egy arany cilinder órával és arany óralánccal ajándékoztatott meg, és ezt a legmagasabb ajándékot 1858. május 12-én a helybeli császári és királyi helytartóságú tanácsos és megyei elöljáró, Eduard von Dorner, Győr város tanácstermében, vala­mennyi céh elöljárója, valamint a magisztrátus és a tanács urai és népes közönség jelenlétében adta át neki...", 4. A tárgy anyaga, a készítés technikája A nevezetessé vált kérvény próbaszövésének tartott tárgy álló téglalap alakú, 800x1050 mm méretű len-damaszt kelme. A damasztszövés sajátossága, hogy az alapszövet atlasz-kötése, valamint a szálanként nyüstölhető szövési technika nagyon aprólékos és változatos mintázat megvalósítására alkalmas. Ugyanakkor az alap és a mintázás ellentétes kötésmódja az ellentétes szálirányok fénytörési különbsége miatt még azonos színű fonalak esetén is kirajzolta a mintázatot. A próbaszövésen ez még hangsúlyozottabb, mert a barna láncfonalakon vörös színű vetülékfonalak rajzolják ki a mintát, a szöveg betűit. Az ellentétes színnel hangsúlyozott mintázat nagyon szép zárt keretszalaggal határolt mezőben a kérvény szépen, tipográfiai ízléssel szerkesztett szöveg. A szövés technikája feltehetően az 1825 körül már széles körben elterjedt Jac­quard-féle nyüstemelő szerkezettel ellátott szövőszékkel hozható kapcsolatba. A láncfo­nalak emelésének, a szádképzésnek ez a lyukkártyás vezérlést lehetővé tevő megoldása lehetett alkalmas ilyen változatos mintaanyag szövésére mint a betű, a szöveg. 5. A szöveg írástani elemzése A kérvény német nyelvű, feltehetően szakképzett jogász által fogalmazott precíz, a műfaji követelményeknek megfelelő szöveg. A német nyelv használatát nemcsak a címzett személye és méltósága indokolja, hanem az is, hogy a kérvényezők - nomen est omen - a német mestereket tömörítő céh tagjai voltak, a szervezet adminisztrációja kezdetektől német nyelvű volt. Győrött általában jellemző volt az etnikai alapon elkü­lönülő szakmai szervezetek léte, melynek a történelmi adottságokon kívül a szakmai specializálódás miatt rögzülő etnikai elhatárolódás is okai voltak. A német nyelvű szövegben természetes a fraktur írás használata, mégpedig a latin betűs szövegrészekkel tűzdelt vegyes formában. A kérvény - tipográfiailag is kiemelt kezdő sora, az uralkodó megszólítása és nyomdai írás latin nagybetűivel ,,szedett,, , hasonlóképp a szövegközi kurzívval is hangsúlyozott kiemelések (Militair-Dienst ill. In­dustrie). Ugyancsak latin betűs a búcsúzó megszólítás uralkodói cím-sora, valamint az aláírás folyóírást utánzó cirkalmas betűi. A fraktur szövegrészek elemzéséhez sajnos megfelelő írástani, vagy tipográfiai segédlet (és gyakorlat) nélkül merészség lenne hozzákezdeni. Sajnos megfelelő analógiákat az ipartörténeti, néprajzi feldolgozásokban ARRABONA JKJCl 36/1-2.

Next

/
Thumbnails
Contents