Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

T. Szőnyi Eszter (Győr): Római kori bronz szoborlelet Árpás-Dombiföldről

elsősorban kisebb használati tárgyak készítésére és javításokhoz kívánták felhasználni. Feltételezve, hogy az előkerült töredékek egy szoborhoz tartozhattak, meg kell kísérelnünk az ábrázolt személy meghatározását. Mivel embernagyságúnál nagyobb szobrot csak ritkán, kivételes esetekben állítottak magánszemélyeknek, a szobor méretéből adódóan az uralkodóra, esetleg valamelyik családtagjára, vagy istenábrázolásra gondolhatunk. A díszpáncél viselet tovább szűkíti a kört, az istenek közül Mars hadisten, vagy Juppitemek valamely katonasággal összefüggő interpretálása jöhet számításba. Ezek az ábrázolások leginkább a hadsereggel összefüggésben, katonai táborokban szoktak előfordulni. Díszpáncélos császárszobrok, az uralkodónak mint hadvezérnek ábrázolásai a provinciákban a városokban is gyakoriak. Amennyiben szobrunk Mursella valamelyik közterét vagy középületét díszítette inkább császár-, mint istenábrázolásra gondolhatunk. Miután az ábrázolt személy meghatározásához írásos adatunk - szoborbázis, fogadalmi felirat stb. - nincsen, biztos azonosításához arcvonásai nem maradtak meg, a viselet néhány töredéke igencsak kevés támpontot nyújt az azonosításhoz. A megmaradt töredékek alapján "gyalogos" szoborra gondolunk, nem találtunk ugyanis egyetlen olyan darabot sem közöttük, amely lovasszoborra utalna. A legvalószínűbb az álló, szembenéző, köpenyét hátra ejtő vagy karján átvető díszpáncélos császárábrázolás. Ez a legáltalánosabb, az egé^sz császárkor folyamán kedvelt típus azonban finomabb dotálásra alkalmatlan. 3. ábránkon egy ilyen típusú szobor ideálképén kíséreljük meg bemutatni az ismertetett töredékek elhelyezkedését. Az ábra egyben azt is jól mutatja, milyen kis hányadát ismerjük a szobornak. Talán leginkább azzai közelíthetjük meg a szobor korát, ill. az ábrázolt személy kilétét, hogy a talált kétféle szőrzetábrázolást haj- és szakállmaradványnak értelmezzük. Ez esetben csak szakállt viselő császár jöhet számításba, vagyis szobrunkat Hadrianus koránál előbbre nem keltezhetjük. Hadrianus személye, a város, mint municipium alapítójáé Mursella esetében egyébként is kézenfekvő volna. Közvetlen korhatározó adatunk tehát vajmi csekély. Nem sokkal több a közvetett sem. Mivel a töredékek nem ásatásból származnak, rétegtani megfigyelésekre sem alapozhatunk. Az ásatás területén megfigyelt, bronzmú'ves műhelyre utaló nyomoknak azonban relatív és abszolút kronológiája is meghatározható. A bronzhulladékok u.i. rendszeresen a kerámia műhely hulladékanyagával, rontott példányaival betöltött, főként anyagvételi gödrökből kerültek elő, de minden esetben a kőépületek szintje alól. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bronzműves műhely csak a kerámia műhellyel egyidőben létezhetett a területen az I. század második felében-ll. század elején, hanem - mint a szobortöredékek alapján kiderült - biztosan később is. Az viszont már elképzelhetetlen, hogy a kvalitásos, nagyméretű kőépületek, villa urbanák megépülése után - a III. század közepétől - a szomszéd telken még mindig dolgozott volna a bronzműves. A feltárt terület időrendjének ismeretében a bronzműves műhely működését tehát az I. század második felétől a III. század közepéig terjedő időben tudjuk elhelyezni. A szobrot a fenti megfigyelésekre támaszkodva a Hadrianustól Philippusig terjedő időszak valamelyik uralkodója képmásának tartjuk. Ez a több mint száz évet és minimálisan számítva 1 2 császárt felölelő időszak ugyan korántsem nevezhető pontos dotálásnak mégis egy lépéssel közelebb kerültünk a meghatározáshoz. Nyilvánvaló, hogy egy szobrot azonnal felállítása után nem szoktak beolvasztani. Ennek fő oka nem elsősorban a "damnatio memoriae" - amellyel a kritikus időszakban ugyancsak sok császárt sújtottak - hiszen mint az más esetekben is előfordult, a fej kicserélésével egyszerűen és praktikusan megoldhatták a kérdést. Valószínűbbnek tartjuk, hogy a szobor olyan rongálódást szenvedett, amelyet nem tudtak kijavítani, ezért ARRABONA 36/1-2.