Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Környei Attila (Sopron): Három eset, avagy szabad-e a jobbágyot verni a – még – feudális Sopron megyében?
A megyegyűlés ezeket, ebben a formában tudomásul vette, ugyanakkor azonban az ügynek az úrbéri megállapodást is érintő pontjaihoz a bizottság jelentése alapján számos megjegyzést fűzött s a még mindig folyamatban lévő urbariális pert majd a jövőben is figyelemmel fogja kísérni. 2./ Pinnye, 1818. A megye 1818. december 9-i közgyűlésén került napirendre Kő Jánosné és Sebestyén Anna pinnyei lakosok panasza, melyben ők Kund Mátyás pinnyei birtokos által történt megverettetésüket sérelmezik. A gyűlés Konkolyi László főszolgabírót bízza meg az ügy kivizsgálásával. A főbíró jelentése így került a jegyzőkönyvbe: „Konkoly László Főbíró úr beadta tudóséttását az eránt, hogy Kő Jánosné és Sebestyén Anna pinnyei lakosnék azért, mivel Kund Mátyás pinnyei főldjérül füvet loptak, amelyet ők tagadják, a deresre huzattattak és a hajdú által a szoknyájok felfosztatán, csupán egy ingre az egyik 12, a másik 13 pálca ütéseket kapott. Többnyire a panaszolkodók által a verésnek következésérül I. és II. alatt lévő visum repertumok adattak által, esedezvén, hogy a III. és Ilii alatt lévő szenvedésekért igazságot szolgáltatni és a seborvosnak tett f izetéseket megtéréttetni méltóztassék." Az 1819. július 12-i megyegyűlés további vizsgálatot tartott szükségesnek : ,,A beadott négyrendbéli seborvosi visum repertumok és az orvosi szerek árának s fáradságnak feljegyzései egy kevéssé homálosak lévén"... véleményre kiadják Hell János főorvosnak. Végre, 1 820.január 1 7-én Konkoly László főbíró jelenthette, hogy ,,Hauberl György szentmiklósi seborvos 35 Ft. számlája kiegyenlítetett." Az ügy ad acta került. 3.1 Vulkapordány, 1826. Kicsit bonyolultabb, ezért hosszabban is húzódó ügy, mint az előző kettő. Bonyolultabb, mert - mint majd látjuk, - megyei civil alattvaló katonai személy által történt bántalmazását tartalmazza, sőt az ügy tárgyalása és tisztázása közben más hasonló eseteket is kapcsoltak az ügyhöz, és bonyolultabb, mert tisztázása kétfajta hatóság, a megyei civil és a katonai hatóság együttműködését igényelte, melyre ezek nem egyforma módon voltak készek. Sopron vármegye kisgyűlésén 1826. július 3-án vetették föl az ügyet. „Koller Mihály vulkapordányi mészáros mester gróf Hoyos hadnagy ur által történt erőszakos megtámadtatását és megverettetését megvizsgáltatni és elégtételt szerezni kéri." Az ülés határozata: ,,A kérelemlevélben kitett panasznak a katonasággal leendő vegyes megvizsgálására Ihász Imre táblabíró, Kleinroth Károly szolgabíró és Lamperth Imre tiszti ügyész urak oly utaséttással kiküldettek, hogy a megvizsgálásra rendelendő határnap erónt az illető katonasággal, amely ezen tárgy felől maga részérül is tiszt ur kültettessék ki, elsőre tudóséttani rendeltetett, egyetértésben lévén azon napra a illető uradalmi tisztség is meghivattassék, a tapasztaltakrul teendő tudóséttások bevárattatván.,, Ezzel az ügy kivizsgálásának menete elindult a maga útján, méghozzá az akkori egyéb ügyintézésekhez mérten meglehetősen gyorsan, - s valóban nem a megyei megbízottak ügybuzgóságán múlott, hogy a végső megoldás mégis két évet késett. Eleinte a másik fél, a katonai hatóság is gyorsaságot és buzgalmat mutatott - az akadályozásban. ARRABONA ffC] 36/1-2.
