Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
T. Szőnyi Eszter (Győr): Római kori bronz szoborlelet Árpás-Dombiföldről
Szőnyi Eszter: Római kori bronz szoborlelet Árpás-Dombiföldről A mai Győr-Moson-Sopron megye területén fekvő két városi rangú római település közül Scarbantia több mint egy évszázada ismert és kutatott terület, az egykori Sopron megye DK-i részén, Árpás község területén fekvő Mursellában viszont - eltekintve az ^0-es évek temetőfeltárásaitól - csak 1975-89 kőzött folytak értékelhető ásatások. Ezek a munkálatok az egykori municipium ÉNy-i részén azt bizonyították, hogy a Savaria-Arrabona úton a Rába-Marcal átkelőhelynél már az I. század közepétől, Claudius korától jelentős településsel számolhatunk, amely a IV. század végéig, (esetleg kicsit tovább is ) lakott volt. A megkutatott területen az I. század második felében és a II. század elején ipari műhelynegyed - elsősorban fazekascentrum - állt, a II. század második feléből és a III. század elejéről mindössze kis kunyhókat rekonstruálhattunk. A III. század közepétől nagyméretű kőépületeket emeltek a területen, amelyek egy része biztosan megérte a római kor végét . Az ásatásokat a megyében folyó nagyméretű infrastrukturális építkezések miatt 1989-től abbahagytuk (ha úgy tetszik szüneteltetjük) ugyan, a területet azonban továbbra is rendszeresen felügyeljük. Az ismert régészeti lelőhely ugyanis vonzza az illegális fémkeresős kutatókat, bel- és külföldieket egyaránt. Friss talajművelés után ezért rendszeresen végigpásztázzuk a területet detektorral, hogy a felszínre került fémleletek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Egy ilyen alkalommal, 1 990 szeptember elsején az ásatási terület K-i széle közelében (1. ábra) egy tömegben, kb 40 cm mélységben, az eke által kissé széthúzva nagyobb mennyiségű, kb. 5 kg súlyú bronz tárgy, illetve töredék került elő . Ezek között találtunk néhány feltűnő, bronz szoborhoz tartozó töredéket. A bronzokat kisebb-nagyobb darabokra aprítva, láthatólag beolvasztásra előkészítve deponálták. A töredékek nagyméretű, embernagyságú vagy annál nagyobb díszpáncélos szoborra utalnak, az egyes darabok nem összeilleszthetők, az egész szobornak csak nagyon kis hányadát teszik ki. Feltételezzük, hogy egy szoborhoz tartoznak, bár jellegükből adódóan nagyon különböző vastagságú darabok vannak közöttük. Bizonyosságot valószínűleg csak természettudományos vizsgálat adhatna, csak ez dönthetné el egyértelműen, hogy valamennyi töredék egy szoborhoz tartozik-e. Ez azonban még eltérő eredmények esetén is előfordulhat, gondolnunk kell ugyanis későbbi javításra, kiegészítésre. Miután ilyen vizsgálatra nem volt alkalmunk, "makroszkopikus" módszerrel, csupán szemrevételezés alapján igyekeztünk kiválogatni a szoborhoz tartozó darabokat. A felismerhető töredékek: díszpáncél darabok, a törzs töredékei, a calceus bokán körültekert szíjának maradványa, köpeny, vagy valamilyen ruharedő töredékek, kétféle haj ill. szőrzetmaradvány, fegyver (valószínűleg kard) markolatának darabja. Egyes darabokon technikai részletek ismerhetők fel: például a viaszveszejtéses technikából adódó viaszmegfolyás nyoma, a szobor belső oldalára rásalakosodott égett agyagmag maradványai, a szobor belsejét részben kitöltő ólom-erősítés nyomai, valamint a kisebb sérülések eltüntetésére utólagosan rákalapált lemezkék. Ezek egy technikatörténeti elemzést is megérdemelnének. ARRABONA KI 36/1-2.
