Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Tóth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól

óth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól A Xántus-biográfiák viszonylag szűkszavúan vizsgálják a nagy világutazó, "tudós természetbúvár" csokonyai, családi környezetét, azokat a szellemi és erkölcsi iniciativákat, melyek hatottak Xántus személyiségének kialakulására. A szülői házból magával vitt élmények végigkísérik ugyanis Xántus életútját, s a kritikus fázisokban egyszer a meg nem alkuvó, konfliktuskereső, bátor és vakmerő magatartás irányába sodorták, máskor nyugalmat és elhivatottságot ébresztettek benne a tudományos vizsgálódás és elmélyülés iránt. Itt most e kérdéskör érintésével csak annyit kívánunk jelezni, mely a család későbbi győri életének, konfliktusainak megértéséhez szükségesek. Tény, hogy Xántus János életfelfogására, világszemléletére az egyetemes és a nemzeti kultúrához való viszonyára nagy hatással volt az édesapa, Xántus Ignác. A győri Xántus János Múzeum birtokában lévő családi iratokból tudjuk, hogy Xántus Ignác a kassai jogakadémia színkitűnő, eminens hallgatója volt 1803-1805 között, különösen kitűnt magyar jogból, büntetőjogból, politikából, kereskedelem- és pénztanból, valamint hivatalos nyelvi fogalmazásból . /l. fotó/ 1 806. november 1 5-én tett esküt a pesti királyi tábla jegyzője előtt. A következő családi okmány 1 824. november 1 6-ra datálódik, amikor Kaposváron, a Somogy vármegyei Kis Gyűlés vizsgálja a Xántus-család Erdélyben bejegyzett és ott igazolt, ám vitatott nemességének magyarországi, illetőleg Somogy megyei átvételét, igazolását. A kiváló képességű "fiskálist" azonban hamarosan táblabíróvá, majd 1 828. március 1 8-án Somogy vármegye főügyészévé választották. Xántus Ignác 1806 és 1824 közötti években került kapcsolatba a Széchenyi-családdal. Gróf Széchenyi Ferenc a fiatal, ám jogi ügyekben felettébb járatos, ügyes, szívós és művelt Xántus Ignácra bízta bonyolultabb somogyi birtokpereinek képviseletét. E kapcsolatból később tartósabb együttműködés lett. Xántus hamarosan a Széchenyicsalád dél-dunántúli birtokainak uradalmi ügyésze, s e minőségben a család bizalmasa, mint Ferenc gróf magántitkára szolgálta az általa nagyon tisztelt családot. Sándor István szerint ő csiszolta az ifjú Széchenyi István magyar nyelvtudását, ő ismertette meg vele a magyar jogrendszert, s ő közvetítette a magyar ellenzék politikai szemléletét. Xántus Ignác munkája mellett a reformkori mozgalmak agilis résztvevője volt. Kaposváron kaszinót létesített, s szervezte a Somogy megyei ellenzéki mozgalmat a rá jellemző kérlelhetetlen Bécs-ellenséggel és nemzeti elkötelezettséggel. Nem véletlen, hogy a bécsi titkosrendőrség "nyers és dühödt ellenzéki fiskálisnak" titulálta. Nem lehet vitás ezek után, hogy Xántus János kitől örökölte nyugtalan, ütközésre, súrlódásra hajlamos jellemét, kulturális elhivatottságát és hazaszeretetét. Az édesanya Wunderlich /Szidnay/ Terézia, a Festetics-család bélbaltavári gazdatisztjének a lánya, maga volt a jóság, a nyugalom és a derű a zaklatottságra hajlamos Xántus-családban. Elete csupa aggódás volt, részben a betegeskedő férje, részben a veszélyhelyzetektől sem riadó, világutazó fia miatt. Az általa teremtett családi fészek melege mindenesetre végigkísérte Xántus János életútját, s nehéz óráiban a család volt a konstans erő, mely némi megnyugvást és segítséget adott további küzdelmeihez. Xántus Ignácné számára egyetlen biztos pont volt másodszülött fia, Gyula , akivel 18 éven át élt Győrött tisztes polgári létben. ARRABONA 35/1-2.