Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Persányi Miklós: Xántus János életművének üzenete korunk állatkertjeinek

ersányi Miklós: Xántus János életművének üzenete korunk állatkertjeinek Tisztelt Emlékülés! Megtisztelő, hogy a Xántus János hivatala késői utódaként szólhatok arról, hogy a kimagasló magyar természettudós örökségét miként vigyázzuk. Bizonyosnak tartom, hogy fontos Önöknek az, ami ebben a nagy hagyományú intézményben történik. Remélem, hogy érzékelik a nálunk zajló változásokat. Ezek egy része a nemzetközi állatkertészeti szakma fejlődését jelzik, másrészt arról szólnak, hogy a szovjet típusú, micsurinista állatkertészet ideje leáldozóban van Kelet-Európában. A magyar állatkertek közül is sok követi ezt az utat. A megújuló Budapesti Állatkert ma a természet védelme és az élővilág sokszínűségének bemutatása mellett céljai közé sorolja a múlt értékeinek megóvását, megismertetését. Feladatunk az is, hogy elődeink, köztük az Állatkert egyik alapítójának, Xántus Jánosnak az emlékét őrizzük. A honszeretet és a tudományos érdeklődést egyesítő életútja és munkássága, a mai magyar állatkerti szakemberek előtt az egyik legékesebb példa lehet. Furcsa című előadásomban a következő kérdésekről fogok beszélni: 1. A xántusi életmű üzenete 2. A modern állatkertek hivatása 3. A Budapesti Állatkert helyzete és törekvései 4. A Budapesti Állatkert előtt álló zoológiai kérdések 1. A xántusi élefmű üzenete Mindenekelőtt az a kérdés vetődik fel: állatkertész volt-e a Budapesti Állatkert első igazgatója? Éppoly értelmetlen és megválaszolhatatlan ez, mintha azt tudakolnánk, hogy vajon Xántus katona, vagy térképész, geográfus, vagy etnográfus, diplomata, vagy rajzművész, múzeumigazgató, vagy diplomata volt-e. Szerencsére mindegyik lehetett. Xántus kora egyik legérdekesebb személyisége, valódi polihisztor. Sok egyéb tevékenysége mellett gyűjtött zoológiai és botanikai anyagot. Földrajzi és néprajzi megfigyelései és feljegyzései is értékesek és figyelemre méltóak. Azért, hogy teljesen őszinték legyünk: Xántus nem volt állatkertész. Mi több: a szigorú formák szerint véve nem is ő volt a Pesti Állatkert első igazgatója, hanem a bajor származású bécsi zoológus, Fitzinger Lipót. (Az 1866. augusztus 9-i megnyitón azonban Xántus üdvözölte már igazgatóként a közönséget.) Ráadásul ma, a trópusi esőerdők pusztulása idején az állatkertek természetvédő programokban, fajok megőrzésében vesznek részt. Vajon tanulhatnak-e valamit egy olyan elődtől, aki 20 orangutánt lőtt Borneóban? Aki - ha úgy tetszik - hozzájárult ahhoz, hogy a világ elzárt területeire az ipari civilizáció betörhessen, eltüntesse az érintetlen természetet és elvesszenek az ott élt gazdag kultúrák? Vajon lehet-e egy száz esztendeje halott kutató munkásságának bármiféle üzenete a ma gyakorlata számára? Xántus állatkert-igazgató éppen csak egy évig volt, vajon lehet-e életműve fontos üzenet a ma állatkertésze számára? ARRABONA 35/1-2.