Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából

Xántus hírt adott Mexikó legnagyobb természeti csapása, a földrengés nyomairól is: "Zápotián ... középületei, melyek többnyire lávából építvék, de ezeken minden irányban láthatók a pusztító földrengések nyomai, részint a repedésekben, részint a toldozó és foltozó új építkezésekben és javításokban s az egész város úgy néz ki, mintha valamely ostromot állott volna ki, s mindenütt a bombák és a tűzvész pusztítottak volna. Különösen láthatók ezen nyomok a nehézkes formájú templomon, mely minden oldalán toldozva és foltozva van, s ottlétemkor is egyik oldalán széles repedések voltak láthatók. ...Innét lehet a 3 Volkánt legszebben látni. Az égbolt itten mindig tiszta és átlátszó és a meredek tűzhányó kúpok tetőig láthatók tisztán és oly csalékonyon, hogy a szemlélő azt hiszi a városból nyúlnak fel a magasba, pedig akármelyiknek a megmászása 10 órai munkába került, mert Zapotlánból egyforma távolságra van mindegyik. Életveszély nélkül megmászható mindhárom..." Egy véletlen ismeretség kapcsán, francia barátja segítségével jutott el Colima állam délkeleti vidékeire, ahol a San Juan és a Balzas folyók között elterülő erdőségekben vadászott és zoológiai gyűjtéseket végzett. Ez az expedíció több zoológiai ritkaságot eredményezett a gyűjtőnek. Xántus a rablóbandák garázdálkodásai ellenére, a rossz közbiztonság közepette is beutazta Nyugat-Mexikó tekintélyes nagyságú, több magyar vármegyényi területét, s zoológiai gyűjtései mellett mindig volt alkalma, hogy mélyreható társadalmi ismeretekre is szert tegyen. A mexikói életkörülményekről, viselkedési formákról, szokásokról, vallásról, munkavégzésről, étkezésről, nevelésről, iskoláztatásról, ünnepekről, s nem utolsó sorban a nők helyzetéről közölt megfigyelései tükrében szinte megelevenedik a múlt század második felének távoli, közép-amerikai országa, mely hazánkban akkoriban szinte teljesen ismeretlennek számított. Xántus János egyik meghatározó jellemvonása volt a sokirányú érdeklődés és a sokoldalúság. Figyelme kiterjedt a természeti körülményekre, éghajlati, domborzati, vízrajzi, növényzeti viszonyokra. Érdekes beszámolót közölt Colima állam kókuszültetvényeiről, a sólepárlók munkájának fortélyairól, de nagy tájékozottságra tett szert a kereskedelmi lehetőségek terén éppen úgy, mint Mexikó általános gazdasági és politikai helyzete tekintetében. Utazás Délkelet-Ázsiában Az amerikai emigrációból Xántus első ízben 1861 novemberében tért vissza Magyarországra. November 19-én Győrben a város lakossága nagy lelkesedéssel fogadta. Az ünneplés azonban csak a siker látszatát jelentette, mert akadémiai székfoglaló előadása ellenére sem kapott képzettségéhez, ismereteihez és teljesítményeihez mérhető állást. Sajnálatos, hogy amerikai tengerésztiszti egyenruhában lerajzoltatta magát a kor híres művészével Barabás Miklóssal, és ez később rosszakarói részéről újabb támadásokra adott alkalmat. Madarász László, régi új-budai ellenfele kérdést intézett az Amerikai Egyesült Államok Tengerészeti Minisztériumához, Xántus állítólagos tengerésztiszti szolgálatáról, és a tagadó választ közzé tették a budapesti sajtóban. Xántus valószínűleg New Orleansban végzett hajózási tanfolyama, és matrózként teljesített szolgálata alapján érezte magát feljogosítva az ily módon való megjelenésre. A sikertelen magyarországi egzisztenciateremtési próbálkozásokat követően került sor a nyugat-mexikói konzuli munkára, ill. gyűjtőutakra, de Xántusban már elevenen élt a ARRABONA I 35/1-2.