Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Muezológia - Múzeumi élet - In memoriam dr. Mithay Sándor

MÚZEUMI ELET In memóriám dr. Mithay Sándor (1916-1995) Nagyszebenben született 1916. április 3-án. Három éves volt, midőn az első világháborút követő történelmi viharok elől 1919-ben a család Győrbe költözött. Apja a Révai Reálgimnázium nagytudású magyar-német-latin-görög szakos tanára, Győrött elismert és tisztelt kiváló nyelvtanár. Elemi iskoláit Győr-Gyárvárosban végezte el, majd a Révai Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, ahol 1 934-ben érettségizett. Lovas Elemér, a bencés régiségtár nagytekintélyű őre vezette be az archeológia tudományába, aki többször magával vitte régészeti terepbejárásokra. Lovas tudása, személyisége, tudós szemlélete nagymértékben befolyásolta pályaválasztását. Igy került Budapestre a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet nyert. A történelem-földrajz szemeszterek mellett párhuzamosan régészeti tanulmányokat is folytatott. Az egyetemi évek alatt több ásatáson vett részt a Nemzeti Múzeum régészeivel. Ott volt többek között a füzesabonyi bronzkori telep, a tiszakeszi rézkori temető, a jánoshidai avar temető, a pomázi királynői palota, valamint a ságvári római temető egy részének a feltárásánál. Az egyetemen Tompa Ferenc, Alföldi András, Fettich Nándor és Hillebrand Jenő voltak a tanárai. Az ásatások és tudós tanárai nagymértékben hozzájárultak régészeti tudásának megalapozásához, az archeológia iránti elkötelezettségéhez. A terepmunkák során annyira begyakorolta magát a régészeti ásatási technikába, hogy Győr városa még egyetemi hallgatóként őt bízta meg a repülőtér építésekor előkerült avar temetőrészlet, majd a gázgyár melletti középkori település feltárásával. Koroncón Gallus Sándorral és Bottyán Árpáddal több történeti kor régészeti lelőhelyeit kutatta. Ugyanitt ő ásta ki azt a honfoglaláskori sírt, amelynek alapján László Gyula először rekonstruálta a honfoglaló magyarok nyergét. 1940 novemberében doktorált Tompa Ferencnél. Disszertációja /Bronzkori kultúrák Győr környékén/ máig az egyetlen, a külföldi kollégák által jegyzett, s a Kisalföld bronzkorát feldolgozó monográfia. A doktori cím megszerzése után négy éven át ARRABONA 35/1-2.