Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Kubassek János: Xántus János utazásai a geográfia nézőpontjából

Utazások az Újvilág földjén Xántus rövid londoni tartózkodása után a menekültsors kilátástalansága, és ifjúkori olvasmányai hatására döntött úgy, hogy elhajózik Amerikába, melynek természeti szépségeiről és gazdagságáról ifjúkora óta igen sokat olvasott. Amerikai tevékenysége érlelte olyan tudóssá, aki nem az íróasztal mellett, kiötlött eszmefuttatásokkal, hanem terepen szerzett ismeretekkel kívánta szolgálni a tudományt. Életpályáját kényszerhelyzetek sorozata határozta meg. A megélhetési szükség késztette arra, hogy számos kenyérkereső foglalkozással próbálkozott. Első könyvének kiadója, Prépost István 1 857-ben így méltatta az újvilági életkezdés keserves állomásait. "Midőn Amerikába vándorolf bizonyosan nem válogatott a foglalkozás minőségében; de megragadott mindenkor és minden alkalmat kenyérszerzésre, - mert az amerikai fogalom szerint a becsületes munka tiszteletre méltó; a szegénység csak szerencsétlenség de nem szégyen - mint Európában... Volt könyvkereskedő, - boltsegéd, - gyógyszerész, - vasúthivatali tervrajzoló, - matróz, - zongoratanító, - görög spanyol és latin nyelvek professora, - s volt napszámos is: melyet nemcsak hogy nem szégyenei bevallani, de büszke lehet reá, hogy térdig berekben, napokig ásta a csatornákat, mert tanúsítja, hogy soha nem élt mások kegyelméből." Xántus 1852. december l-jén öccséhez írt levelében arról számol be, hogy "Egy új társaság alakult, mely Sz.Louisból Kaliforniáig az indián területen át szándékozik vasutat építeni, s jelenleg mérnökökkel tervet készített különféle irányban, hogy hol vezethetendi vonalát legtöbb biztonság, s előnnyel, s mi fő dolog, legolcsóbban! En is egy ily mérnök expedícióval jöttem ki mint térrajzoló." E tudósítás jelenti az első támpontot, mely szerint Xántus hivatásszerűen került kapcsolatba a földrajzzal, ill. a kartográfiával. Egyik későbbi amerikai kritikusa, Madden - aki igen szigorúan, sőt olykor elfogultan és igazságtalanul ítélte meg működését - nem tekintette hitelesnek híradásait, sőt beszámolói közül sokat képzelet szülte, "légből kapott" tudósításnak tartott, de Xántus amerikai működésének kiváló ismerője, a közelmúltban elhunyt Könnyű László doktori disszertációjában meggyőző érvekkel kimutatta, hogy a pontatlanságok ellenére is számos információ támasztja alá Xántus állításainak valóságalapját. Kétségbevonhatatlan tény, hogy Xántus földmérőként a Pacific vasút nyomvonalának kitűzésén dolgozott, és bejárta Kelet-Kansas és Nyugat-Missouri államokat. Xántus indiánokról közölt leírásai az emberföldrajz számára jelentettek Magyarországon ismeretlen és új adalékokat, de meg kell jegyezni, hogy híradásaiban nehéz megkülönböztetni a saját tapasztalatokon nyugvó megfigyeléseket, és a más szerzőktől átvett leírásokon alapuló tényközléseket. Emiatt érte az a vád is, hogy plagizált, ill. hivatkozás nélkül vett át más szerzők műveiből részleteket, ill. ábrákat. A felületesség s a kritikusok által később túlhangsúlyozott pontatlanság volt az oka annak, hogy Xántus eredeti munkáinak szerzőségét is megkérdőjelezték, ill. megbízhatóságát kétségbe vonták. 1853. március 26-án New Orleansból édesanyjának írt levelében említést tesz arról, hogy a londoni British Múzeum, a párizsi Tudományok Akadémiája és a New Yorki Természettudományi Társulat expedíciót küldött ki, "melynek feladata az említett intézetek és társulat számára a természettudományok minden ágából nevezetes gyűjteményeket szerezni és tér- és földképet rajzolni. Ez utóbbi állásra már számtalan meghívásokat kaptam az expedítiótól, és igen jó feltételek mellet minden percben szerződhetném". Az emigráns sors bizonytalanságai, s az otthon maradt családtagok megnyugtatása, a siker, az elismerés utáni vágy éppen úgy tükröződnek soraiban, mint a természet ARRABONA 35/1-2.