Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Muezológia - Könyvismertetés - Pamlényi Klára: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában

KÖNYVISMERTETÉS Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában Veszprém, 1995. A tanulmánykötet az 1 994 októberében Veszprémben megtartott történészkonferencia előadásait tartalmazza. Két, a XIX. századi Győr gazdasági életének alakulásával foglalkozó tanulmány egészíti ki a Dunántúlon élő, vállalkozó polgárokról kialakult képet. Szabó Péter A győri kézműves polgárság vállalkozásellenes mentalitása című tanulmánya a XIX. század gazdaságtörténetének egyik sajátos motívumát taglalja: egy társadalmi réteg viszonyulását a szükségszerű változásokhoz, konkrétan a győri kézműves polgárság gyáripar- illetve vállalkozásellenességének okait. A céhrendszer kötelékeit és előnyeit megszokott és elfogadott kézműves polgárság biztonsága érdekében elfogadta a saját szakmai, gazdasági gyarapodását gátló tényezőket is. A céhek gátolták a kontárok iparűzését, de azt is, hogy új tagok juthassanak a mesterek közé. Ugyanígy elzárkóztak a nem céhes helyen képzett legények befogadásától. A mesterek nem vállalták a céhes keretek túlfeszítését, így csupán néhány céhes műhely fejlődött gyáripari szintre. Az ilyen irányú fejlődést gátolta a nagymértékű szakmai specializáció is. A szerző példákat idéz arra, hogyan mutatkozott meg a kézművesség gondolkodásában a céhes hagyományokhoz való ragaszkodás, a "tisztes ipar" védelme, becsülete, szemben a kíméletlen versennyel, amely az emberi értékeket háttérbe szorítja. Tóth László Zechmeister Károly a vállalkozó győri polgármester című tanulmánya a győri gyáripar kialakulásához vezető folyamatot elemzi. Győrben az 1850-es évektől fellendülő gabonakereskedelem az 1870-es évek közepére visszaesett. Az újabb nyugat-dunántúli vasútvonalak létesítésével Győr elsődlegessége a szállításban megszűnt, a város tőkeereje meggyengült. Az egyoldalú gabonakereskedelem helyébe kiterjedtebb árucsere lépett: az ipari növényekkel, állatokkal való kereskedelem. Egyértelművé vált, hogy a város felemelkedésének további útja az ipari vállalkozások számának, a vállalkozói tőke biztonságának növekedése lehet. Győr gazdaságának hanyatlása, a városvezetés panamái, az általános depessziós hangulat miatt a polgárság új, korábban nem kompromittálódott, modern szemléletű vezetői garnitúrát követelt. Zechmeister Károly rendőrkapitányt 1888-ban választották polgármesternek. Jogi tanulmányokat végzett, korán helyet kapott a város vezetőségében. Közigazgatási ismeretei jó alapul szolgáltak a város gazdasági-társadalmi életének gyors átlátására, a fejlődés lehetséges útjának felismerésére. Szociális programjával, az infrastruktúra fejlesztésével, kölcsönnel, adóreformmal, a vállalkozók támogatásával megteremtette a megfelelő alapot az industrializációhoz. Felismerte, a vállalkozó polgárság már képes önálló ipari vállalkozásba fektetni tőkéjét, és a külföldi tőke fogadásának szükségességét. Új ipari vállalkozásoknak adott helyet, és adókedvezményt biztosított a Győrben letelepedő ipari vállalkozásoknak. ARRABONA 35/1-2