Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Arcképek - B. Virághalmy Lea: Virághalmi Ferenc (1826–1875)

Franz 1 842 augusztusában öltözött be Ferdinánd néven a piarista rendbe Kecskeméten. Két év eltelte után már novíciuséveiben előbb Kecskeméten, majd Besztercén kezdett tanítani hitoktatóként az elemi s a nyelvtani első gimnáziumi osztályban. Még kecskeméti évei alatt találkozott a komáromi református gimnázium párhuzamos osztályából jól ismert Jókai Mórral, s ha nem is barátság, de rokonszenv alakult ki köztük. Igy ismerkedett meg a fiatal piarista a színész Petőfivel is, kiről ekkor festett Jókai portrét. A kecskeméti értelmiségi kör kedves színfoltja lehetett a magas, mindig vidám Ferdinánd tréfás verseivel, kisebb darabjaival, melyeket Tiprai néven irogatott. Ezek az első művei mára elvesztek, akkor viszont egyházi berkekben ismertek lehettek, mivel jóval később, 1862-ben Lonkay Antal lapjában, az Idők Tanújában Jagicza Lajos bencés tanár utalt rájuk. 1846 szeptemberében Blumentrittet a piaristák Kolozsvárra küldték, hogy ott az akadémiai líceumban kezdje meg a még latin nyelvű bölcseleti tanulmányait. Már ki volt tűzve Ferdinánd pappá szentelésének időpontja, mikor 1 848. március 20-án (mivel Kolozsvárt "a' vasárnapi posta nem hozott testvérhoni lapokat)...a' honfias elszántság 's tettekre buzdulás szelleme lengette bé egész városunkat". "Nyugat felől testvérünk ajkiról A' nemzetegység szent igéje szól Ki nyugszik még?! ki vesztegel? Most vagy soha! Dörögjön fel E' szó: ' A' két magyar hazában Legyen szabadság, legyen unioü" Ez a nap mély hatással volt a huszonkét éves Ferdinándra. Kedvelt piarista akadémiai természettan tanárát, Suhajda Sándort is magával ragadták az események. Miután maga a szerveződő katonai akadémia tüzérosztályának fizikai tanszékére benyújtotta pályázatát, lelkesítve toborzott a haza védelmére tanítványai között. Igy Ferdinánd is - "minthogy a kor szelleme tőlem azt igényelte" - a piarista rendfőnök ígérete, majd a képviseleti káptalan határozata értelmében, mely szerint a novíciusokat, kispapokat a harc végeztével a rend újra visszafogadja, augusztus elsején a temesvári városi nemzetőrségnél jelentkezett önként tüzérnek, majd szeptembertől ismét szűkebb hazájában a 23. győri honvédzászlóalj szervezésében szolgált segédtisztként. Bajtársai régi gimnáziumi osztálytársai, öccse és Ráth Károly voltak. A schwechati csata után Görgey hadsereget átszervező parancsa értelmében egy tiszti vizsga után Blumentritt megkapta a hadnagyi rendfokozatot, s december elsejétől átsorozták az újonnan felállított 39. honvédzászlóaljhoz. Karácsony másnapja a csikorgó hidegben kisebb, Győr város sáncainak védelmét szolgáló előőrsi ütközetekkel telt. Azonban rövidesen Győr elhagyására kényszerültek, majd Pestet is feladva Görgey VII. hadtestének részeként Vácon át Nyitrának tartottak. Január 22-én Körmöcbányától északra, Turcseknél került sor a 39. honvédzászlóalj első komoly csatájára. De Görgey serege a bányavárosokban aratott győzelem ellenére el volt vágva Debrecentől, így számára az egyetlen és létfontosságú áttörés csak Branyiszkó égbe meredő havas ormán keresztül vezethetett. Blumentritt feltehetően ebben a csatában is, de február 26-28. közötti 1 n kápolnai ütközetben bizonyosan "különösen jeleskedett" , így március 15-én főhadnaggyá léptették elő. Az áprilisi hatvani, váci, majd nagysallói ütközetek után a 39. honvédzászlóalj a Horváth ezredes féle száguldó dandárhoz került, hol Blumentritt önálló parancsnokként ARRABONA 35/1-2.