Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Horváth László: Az Erdélyi Szépmíves Céh irodalmi kapcsolatai Győr-Moson-Pozsony és Sopron vármegyével az 1930-as években
szóljanak egyes erdélyi könyvekről is." Ilyen előzmények után vállalkozott Tabéry Géza arra, hogy Magyarországon tesz egy propaganda körutat, ingyen előadásokat tartva a nagyobb városokban, így kívánva újabb tagokat szerezni az Erdélyi Szépmíves Céh számára. 2. Tabéry Géza előadói körútja 1930. július 24-én kelt az a levél, amelyet a debreceni székhelyű Magyarországi Városok Kulturális Szövetsége elnökének, dr. Vásáry Istvánnak írt az ESZC két vezetője: gr. Bánffy Miklós elnök és Kós Károly igazgató. Levelükben tudatták Vásáryval, hogy a Céh "egyik legagilisebb és legszimpatikusabb tagját, a nagyváradi Szigligethy [sic!] Társaság alelnökét: Tabéry Gézát" bízták meg azzal a feladattal, hogy ősszel személyesen utazzék el Magyarországra és keresse fel azokat a városokat, amelyekben feltehetően kellő érdeklődés mutatkozik az erdélyi magyarság szellemi élete iránt. Ha a megfelelő városokban díjtalanul és költségek nélkül rendelkezésre tudnak bocsátani előadótermet, akkor Tabéry "minden honorálás nélkül" megtartaná előadását. A Céh a VKSZ feladatául tűzte az előadások előtti megfelelő és hatásos propaganda-tevékenységet. E levélből tudjuk azt is, hogy Tabéry egy órásra tervezett előadásában bemutatja majd az erdélyi magyar irodalmat, de mondandója "kiterjeszkedik a kisebbségi magyar sorba jutott erdélyi magyarság általános szellemi és kulturális helyzetének megrajzolására is". Tabéry Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged és Pécs után 1 930. októberében kereste fel Győrt. A Győri Hírlap beszámolt az előadásról és természetesen előzetesen propagálta azt. Tabéry előadását 1 930. október 25-én, délután 4 órakor tartotta meg a Kisfaludy Irodalmi Kör rendezésében. Az irodalmi estet dr. Kuncz Jenő, a KIK elnöke nyitotta meg, majd dr. Kocsis Lénárd, a KIK rendes tagja, a Czuczor Gergely Gimnázium igazgatója az "esztétikai élvezetről beszélt". Ezt követte Tabéry előadása "Tíz év magyar irodalma és kulturális élete" címmel. Előadásában szólt az Erdélyből történő kivándorlás okozta szellemi-kulturális károkról, valamint arról, hogy az erdélyi és a magyarországi írók között nincs szakadék, ha mégis vannak bizonyos távolságok, azokat a jelenlegi történelmi állapot idézte elő. "A nagyszabású előadást könnyezve tapsolta meg a közönség, azzal az elhatározással, hogy az erdélyi írók könyveit sűrűbben forgatja, mint eddig, hogy a magyarság hősi küzdelmeit figyelemmel kísérje és támogassa." Összegezve Tabéry magyarországi körútjának eredményességét azt kell mondanunk, hogy az mind az ő, mind az ESZC számára sikerrel zárult. "Több mint hathetes körutam eredménye tömeges előfizető-gyarapodás volt." - emlékezett Tabéry a magyarországi napokra. A korábbi esztendő 50-100 külföldi /nem romániai/ pártoló taglétszáma 1931-ben már 200 fölé is emelkedett. Győrben sikerült beszerveznie a pártoló tagok közé Kuncz Jenőt és Kocsis Lénárdot. Ismerjük azt a levelet, amelyet az ESZC írt Kuncznak, közölve vele, mint Tabéry által beszervezett új taggal, hogy a könyvsorozatot 1931. január 1-től kezdve fogja kézhez kapni. Átnézve az 1931-ben megjelent müvek névsorait, a KIK elnökének nevével egyszer sem találkozhattunk. Hogy ennek ellenére eljutottak-e hozzá az esedékes könyvek, most nem feladatunk kideríteni. Kocsis Lénárd neve szerepel még abban az évben, később azonban már nem. Ez az 1 -2 éves tagság volt jellemző a Tabéry által beszervezett személyek és intézmények többségénél, ami természetesen nem az ő munkáját minősíti, hanem az érzelmektől motivált hazai lakosság hullámzó érdeklődését. ARRAB0NA EH 35/1-2
