Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
De alig értesült Frankenburg Adolf a tervről, mindjárt rám támadt a Társas Körben: "Hallom, hogy maguk tanárok tudományos körfélét akarnak alapítani. Micsoda kasztszellem szállott meg benneteket, hogy engem ebből ki akartok felejteni. Az eszme szép, de sokkal szélesebb alapra kell fektetni: bele kell fektetni a város meg a megye egész intelligenciáját." Mondta ezt az a veterán író, aki már félévszázada szolgálta a nemzeti irodalmat az önkényuralom és a cenzúra veszélyes korszakában. A "szélesebb alapokra" szerveződéssel Frankenburg Adolf megmutatta azt az irányt, amely az Irodalmi Körnek legelső feladata volt. Összegyűjteni és összeszoktatni a szétszóródott és elszigetelt magyarságot, hogy a nemzeti gondolat kibontakozhasson, s meglegyen a magyar nyelv elterjedésének lehetősége. II. Az irodalmi és művészeti kör megalapítása A megalakult ideiglenes bizottság munkáját Frankenburg Adolf irányította. Lelkiismeretesen felkészült az ülésekre, fontosabb javaslatait előre le is írta. Nagy érdeme, hogy a híres archeológus Paur Ivánt is bevonta a kezdeményezés és szervezés munkájába. Több összetűzése volt az előkészítő bizottsági értekezleteken. A vita tárgyát leginkább az képezte, hogy az Irodalmi és Művészeti Kör ne vidéki Petőfi Társaság legyen, ne azt utánozza, hanem széles mederben munkálkodó társadalmi egyesületként működjön, amely a lakosságot megmozgatja kulturális létjogosultságával. Az egyik 1876. november 28-i előkészítő értekezlet jegyzőkönyve szerint Frankenburg Adolf /2. fotó/ elnökön kívül jelen voltak: Erődi Dániel, Baán Endre dr., Ballagi Károly, Moller Ede /3. fotó/, Paur Iván, Pottyondi Ágost, Szabó Lajos, Szakonyi Kálmán és Tóth József. Erődi Dániel kinyomtatott felhívásában a Kör feladatát így határozta meg: "Nem az kívántatik, hogy mi szűkebb körünkben a tudományokat, irodalmat és művészeteket korszakot alkotó művekben tüntessük föl, de igen is, hogy a tudományokban, irodalomban és művészetekben nyilatkozó nemzeti szellemet tőlünk telhetőleg kifejtsük, ápoljuk és terjesszük, mert ez a célja az irodalmi és művészeti körnek: a nemzeti nyelven nyilatkozó tudományok és művészetek kifejtése, ápolása és terjesztése." Az ideiglenes bizottság többszöri tanácskozás után a szükséges intézkedéseket megtette. A megalakítandó Kör aláíró íveit szétbocsátotta. A lakosság részéről nem várt érdeklődés mutatkozott meg. A januárban kiküldött aláíró íven előbb 220 személy jelentkezett tagnak, amely a megalakulásra 324-re növekedett. Ez megnövelte a kezdeményezők munkakedvét az alapszabályok szerkesztéséhez. Erről szintén Bella Lajos /A. fotó/ írt az 1 892-i Emlékkönyvben: "Egyetlen egyszer vetődtem a paragrafus-gyártó műhelybe..." Ez az egyetlen eset is Erődi Dani barátom lelkén szárad. Megcsípett a Várkerületen. "Jere már föl!" - így mond, "nem bkunk az öregekkel: neked erős a hangod, letorkolhatod őket". A nemzeti művelődés és hazafias törekvés hódító eszméjéből kiindulva Sopron városa értelmiségének, összes lakosainak /polgári, egyházi, vagy katonai állás nélküli és mellőzve itt még meglevő nyelvkülönbséget/ társadalmi egyesülése, mint a közművelődés egyik tényezője, mindenképpen időszerű volt. Ennek bizonyítéka, hogy az alakuló egyesület alapítója lett Sopron megye és városa is egyhangú, lelkes határozatával. 19 További alapítók: Esterházy Pál, herceg Locatelli László, Schladerer Alfréd, Simon Vince /Csornán/, Solymossy Lászlóné /Eszterházán/, Széchenyi Béla gróf /Kiscenken/, ARRABONA 35/1-2.
