Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Xántus János: A magyarországi gőzhajózás érdekében

és czéljának épen oly megfelelő lehetne is, mit feltenni nem lehet? Ha valaki van, aki Fiume felé gravitál, én vagyok az bizonyosan, de már gőzhajómat mégis ott akarom építtetni, ahol legjobban és legolcsóbban megépítik, s veszély nélkül hozzám is szállíthatják. Ha egykor tengeri kereskedésünk lesz, s arról beszélünk, minő gőzhajó vonalakat nyissunk a tengeren magyar lobogó alatt, akkor majd kétség kivül szóba jövend Fiume, és szabad legyen reménylenünk - ellenvélemény nélkül. Azon határozata a közép dunai gőzhajótársaságnak, miként csak 400,000 ft tőkével a Dunát Győr és Pétervárad közt akarja hajózni; szerintünk nem jól számított; s hogy kezdetül a Pest Mohács közti vonalt szóndokolja megnyitni, épen nem helyeselhető. A társaság első magyar társaság lévén, mely az gazdag dunagőzhajótársasággal versenytérre lép, oly vonalra szoríthatná legalább kezdetben működését, mely minden kétségen felül biztos és fényes sikert ígér. Ezen vonal szerintünk Győr-Pest, mely a társaság szabadalmába esik, s mely kétségkívül a legjövedelmezőbb vonal az egész hosszú Dunán, 1 mert legrövidebb, s 2 mert nem csak hazánk két legelső kereskedelmi városát Győrt és Budapestet foglalja kiindulási pontokul; de a közbeeső Komárom Esztergám és Vácz is oly népes városok, melyek jelentékeny utazó contingentât szolgáltatnak, s élénk közlekedésben állanak a fővárossal. Szerintem nem volna szabad a középdunai gőzhajótársaságnak mellőzni ezen rendkívül fontos vonalt, de mindjárt kezdetben megnyitni 3 hajóval olyan formán, hogy mindennap reggel korán Pestről és Győrből is megindítana egy hajót, mely minden közbeeső állomásokat érintve délután érkeznék Győrbe és illetőleg Pestre. A 3-ik hajó tartalék gőzös lenne, hogy azon esetre, ha egyik vagy másik hajónak valami eshető baja történnék, rögtön helyét elfoglalhatná, mert a szolgálati pontosság hajózásnál fő dolog, s ennek fenakadni nem szabad, ha a vállalat bizalomra, pártfogásra számítani akar. A Pesten állomásozó 3-ik azaz tartalékhajó, nem kellene hogy tétlenül várjon hivatására; de a Rudasfürdő és Ó-Buda közt járhatna folyvást, s így szintén jövedelmezne; míg ezen vonalból könnyen belehetne vonni ideiglenes szolgálatra, ha ezen eshetőség bekövetkeznék. Köztudomású, hogy a cs.k. dunagőzhajótársaság legjobb vonala Pest Győr az egész Dunán, s jól tudja mindenki, hogy a pest-bécsi hajóról Gönyőnél (Győr állomása) 3/4 része az utasoknak rendesen kiszáll; s jól tudjuk mi győriek, hogy a cs. k. dunagőzhajózási társaság mégis mennyire elhanyagolja a győriek érdekeit, s mennyire per bagatelle tekinti a győriek kényelmét. Hajója ugyanis estve indulván el Pestről, reggeli 3 óra körül érkezik Gönyőre, hol a győri és győrvidéki utasok álmatlan éjelezés után egy ócska és piszkos kis gőzsajkára szoríttatnak, melyen semmi figyelem mellett képzelhetlen rósz szolgálatban részesittetnek, s többször már az is megtörtént hogy, a cabin világítva nem lévén, sötétben kénytelenek Győrig utazni, vagy piszkos faggyú gyertya mellett; s téli időkben a cabin oly hideg, hogy bundában is fáznak az utasok; s Győrött megérkezve, a társaság s városon kivül rakja őket partra, hol ritkán találni bérkocsit, s tehát hajnalban (télen sötétben) kell bebotorkálni a városba, sokszor esőben, vízben és feneketlen sártengerben. Mindezt annyira megunta már a győri közönség, hogy egy része inkább azon világhírű lassuságu fehérvári vasúton jő haza; míg mások Bécs felé kerülnek. Kétszeres oka van tehát a középdunai gőzhajótársaságnak ezen vonalt megnyitni, egy oly fontos minden igényeknek megfelelő szolgálattal, mely Győr és vidéke jóakaratát megnyerje s számára biztos sikert alapítson. Ha a középdunai gőzhajótársaság ezen vonalt tűzi ki működése kezdeményezéséül, bizton merem jósolni, rövid időn üzlete oly kedvező eredményt fog felmutatni hogy véglegesen megmarad ezen kis, de fontos vonal kifejlesztésénél, s szívesen átengedi az Aldunát más társaságok működéseinek. ARRABONA 35/1-2.