Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai (1919–1941)

Az új kiállítási szabályzatnak lényeges eleme volt az, hogy - a Társulat képzőművész tagjainak jogos elvárásaival összhangban - a kiállítások előkészítésében, rendezésében tágabb jogkört nyertek azok, akik e téren már rendelkeztek némi tapasztalattal. A helyi, hazai alkotóművészek érdekvédelmében - az országba külföldről, beáramló giccsdömping elleni intézkedésként - a Társulat új kiállítási szabályzata - megtiltotta az "idegen állampolgár" részvételét a Társulat éves kiállításain, hacsak a kiállítási bizottság ezt felül nem bírálja . A megújulási szándéknak ugyanebben a szellemében változás állt be a tárlatokat elbíráló bizottság összetételében is. A bíráló bizottság elnöke maradt továbbra is az igazgató és a művészeti titkárok - képzőművészeti és iparművészeti -, hivatalból tagja volt a főtitkár és műtáros, ám a választmány ezután csupán 2, a művészek ellenben 3 tagot delegáltak. A kiállítási szabályzatnak új eleme volt, hogy határozottan kimondta, miszerint a kiállítóknak a tárlatok "technikai elrendezésébe semmi beleszólásuk nincs. Ez az igazgató és a műtárosok együttes és kizárólagos joga". A kiállításokon eladott tárgyak vételárából ezután a Társulatot, tagjainak művei értékesítéséből már nem 6, hanem csupán 3 %, míg nem tagok művei után a korábbi TO % illette meg. Az 1927-ben elfogadott kiállítási szabályzat, nagy vonalakban a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat fennállásának végéig érvényben maradt. Néhány ponton való módosítására csupán egyetlen alkalommal, az 1931. május 4-i ülésen került sor. E módosítás értelmében a Társulat tárlatainak rendezésében az igazgató és a műtárosok mellett helyet kaptak a művészeti titkárok; a művek értékesítése utáni járulék - a Társulat javára - 5 %-ra emelkedett; a kiállított tárgyakban bekövetkező károkért a Társulat ezután anyagi felelősséget nem vállalt. Új pontként a kiállítási szabályzatba bekerült, hogy a Társulat szervezésében - természetesen megfelelő anyagi ellenszolgáltatás után - "idegen művészeti egyesületek vagy magános művészek is rendezhetnek kiállítást".

6 Ugyanezen az ülésen határozat született a Társulat bizottságai - így a kiállítási bizottság - összetételéről is. A határozat értelmében a kiállítási bizottság a főtitkár elnöklete alatt működött, előadói a művészeti titkárok, tagjai az igazgató, a 3 műtáros, a pénztáros, a 2 sajtótudósító és a választmányból kijelölt 10 tag voltak. "E bizottság ülésére a kiállító művészek is meghívást kapnak. A kiállítási bizottság a társulati kiállítások előkészítése és technikai megrendezése ügyében egy v. több előkészítő ülést, befejezése után pedig záróülést tart. A kiállítás lefolyásáról, erkölcsi és anyagi eredményeiről az intéző bizottságnak, ill. a választmánynak beszámolni tartozik". A kiállítási szabályzat bevezetése, majd későbbi pontosítása, módosítása úgy tűnik nem elégítette ki a Társulat művésztagjainak elvárásait. 1938. október 28-i dátummal a Társulat 18 művésztagja memorandumban fordult a vezetőséghez, amelyben 8 pontba sűrítve foglalták össze sérelmeiket és tettek javaslatot ezek kiküszöbölésére. 2. A Társulat kiállításai A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításai - mint már erről szó esett kettős funkciót, helyesebben fogalmazva missziót töltöttek be: egyrészt kizárólagossággal képviselték a képző- és iparművészeti nevelés céljait a városban, másrészt a Győrben élő és alkotó művészek számára - néhány kivételes esettől eltekintve - az egyetlen intézményesített bemutatkozási keretet, fórumot biztosították. 1919 és 1944 között a Társulat 47 különféle kiállítást rendezett, ami megközelíti az évenkénti 2 tárlatot. Ha csupán ezt a számszerű adatot vesszük figyelembe, akkor ARRABONA 35/1-2.