Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Xántus János: A magyarországi gőzhajózás érdekében

csakugyan mindent felül mul; mert ha áll is, hogy a hajó könnyebben nyomul előre, ha teste eleje és hátulja csúcsba vezettetik közepétől, nem lehet felfogni, miért ne lehetne egyformán építeni vizén fölüli részét, mely bizonyosan nem gátolja a hajót szabad úszásában. A Duna-gőzhajó társaság sok tisztjei elismerik szintén, hogy hajóik hátra vannak még nagyon, ha őket amerikai hajókkal összehasonlítjuk, és azt mondják védelmül, hogy ők nem építhetnek egészen amerikai mintára hajókat, mert a Dunán uralgó szelek felborítanák őket, vagy felső építményeiket leszaggatnák. Szerintem ez igen gyarló kifogás, mert épen legnagyobb hajóik Oláhországban vannak, hol a szelek leginkább dühöngnek, s még se halljuk, hogy ezen hajók sokat vagy jelentékenyen szenvednének a szelek miatt. Továbbá ha hajóik egész födözete fel lenne emelve, kevesebb veszélynek lenne kitéve szélben, mint most, mikor csak hátulsó része van felemelve, s tehát a kerekek közt benyomulva sokkal inkább megtámadhatja a szél a hátulsó részeket. De végre is, mi befolyása van a szélnek arra, hogy a gőzös hátulja egy csúcsban végződjék, a helyett hogy épen oly széles legyen (viz fölött) hátul mint közepén ? Végre pedig tán azt képzelik ezen urak, hogy Amerikában szél nem is fú? Az igaz, hogy a Missouri és Missisippi folyamokon a gőzösökhöz nem igen férhet szél, a csaknem szakadatlan rengeteg erdőség miatt, mely ezen folyamokat mintegy bezárja; de az Ohio, Cumberland, Platte, Viscounsin, Illinois folyók nagy részt Prairieken vonulnak át; s a Hudson, Susquehanna, Delaware, Rappahannok, James s több más folyók nagy részt művelés alatt levő térségeken, s mindezen folyók szintén ily nagyszerű gőzösökkel látvák el, minden szél dühének ki vannak téve, s még sem borulnak fel vagy szaggattatnak szét; s hogy még kézzel foghatóbban feleljünk, csak azt kell megjegyeznünk, hogy a Champlain, Huron, Michigan, Ontario, Erie, és felső tó szintén ily gőzösökkel hajóztatik, s mindezen tavakon néha oly viharok fejlődnek ki, melyek az atlanti óceán orkánjaival vetélkednek, s még ilyen vihart is kiállnak ezen hajók, s az ily esetekben előforduló szerencsétlenségek mindenkor csak oly hajókat érnek, melyek már oly korhadtak és avultak, hogy biztosító társaságok nem is merik őket biztosítani. - Végre ide jegyezzük még azt is, hogy 3 kétemeletes amerikai gőzös (Atlantic, Baltic, Adriatic) 4 egész évig járt New-York és Liverpool közt az Óceánon; s hogy egy három emeletes amerikai hajó (Sacramento city) tavai Angliába jött szerencsésen, s onnét San Franciscóba is visszament, a Szarvfokot körülhajózva. Ezzel, ugy hiszem, bebizonyítottam azt, hogy sem szél, sem viz arra hatással nem lehet, hogy a gőzös vízen fölüli része kényelmetlenül épitessék, azaz azon része, mely az utazók kényelmére van szánva; s az amerikai gőzhajó építészet rég túl azon, hogy az utasok a hajótestbe is bele szoríttassanak, azaz víz alá, hol veszély esetében rettenetes szerencsétlenségek történhetnének. 3. Amerikában a folyam-gőzhajótársaságok rendesen csak kis térre szorítkoznak, s ezt tűzik ki feladatul kiaknázni egész erejükkel. Alig létezik ottan társaság, melynek több hajója lenne, mint 4-8, de rendesen kevesebb; s igy el van kerülve mindazon költséges administratio stb. mely az európai nagyobb kiterjedésű gőzhajótársaságok jövedelmét felemészti. Amerikai gőzösön a kapitányon kivül van 2 vagy 3 tiszt a hajó minőségéhez képest, kik közöl az egyik jegyet szolgáltat ki, a másik pedig a kiszálló utastól elveszi a [egyet ellenőrzés végett. De jegyhivatal, agentia, vagy ilyesmi egyáltalán nem létezik, mindenki a hajón váltja jegyét, s a hajón adja fel kötegét vagy áruját is, ha valahová küldi. A személyes podgyászt pedig soha sem irkálják össze s mérik meg ezt mindenki a maga cabinjében teszi, s onnét kiszállítja, legyen ez 1 vagy 2 koffer. Amerikai gőzhajótársaARRABONA I« 35/1-2.