Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Henkey Gyula: Rábaközi magyarok etnikai embertani képe

lóknál is leggyakoribb két típus, a turanid és a pamiri gyakorisága. Egyre több etnikai embertani adat utal arra, hogy a besenyők beolvadásának jelentős szerepe volt a magyar nép kialakulásában. Mert a vizsgált rábaközi helységek felébe telepedtek besenyők, főleg ezen népességek adatai alapján ismerhetők meg a besenyőkkel való keveredés embertani kihatásai. A kabar és besenyő eredetű gyepú'őrökön kívül a Rábaközben földműves, kézműves rétegnek is kellett élnie, viszont keleti elemekre jellemző embertani összetevőkön kívül itt alig mutatható ki nagyobb számban más jellegegyüttes. A balkáni dinári változat 3.0 %-os előfordulása szlovén és későbbi horvát beolvadásra utalhat, a honfoglalás kori szolgáló népekkel hozható kapcsolatba a 21.4 % erősen kevert, meghatározatlanok /akiknél egyik típus jellegei sem érik el az 51 %-ot/ egy része. A 21. táblázatban találhatók egyes őslakos magyar népességek, melyekhez a rábaköziek feltűnően közel állnak, de a Hiemaux-féle számítások szerint az őslakos eredetű magyar csoportok többsége is közel áll egymáshoz. Csak a kiskunok azok, akik a többi csoport több, mint felétől eltérnek. * Tomka Péter a későavarok kisalföldi továbbélésének kérdését más tudományágnak hatáskörébe utalja, viszont Györffy és Zólyomi szerint az avar birodalom bukásának fő oka a 720 és 810 közötti nagy szárazság, mely elsősorban a Kárpát-medence legkevésbé csapadékos egész nagyalföldi részét, valamint a Kisalföld középső vidékeit, a Dunától délre a Nagyigmánd, Bana, Ménfőcsanak, Mérges, Csorna, Kapuvár, Pusztasomorja, Oroszvár, a Dunától északra a Pozsonypüspöki, Horvátgurab, Szomolány, Nagykosztolány, Csekej /Nyitrától 8 km-re északra/, Tajnasári, Garamkeszi /Lévától 6 km-re északra/ vonalig érintette, különösen a 8. század közepétől kezdve nagy ínséget okozott és az avarok jelentős része a csapadékosabb vidékekre menekült. Nem lehet véletlen, hogy Tomka csak a Rábaköz déli, csapadékosabb részében és a Hanság peremén mutat ki 9. századi avar jellegű leleteket. Ery igen fontos történeti embertani adatokat közölt, megadta az összes vizsgált, honfoglaló magyarnak tartott koponyák méreteit, csoportonként a típusok megoszlását és a testmagasság átlagait, viszont az általa levont egyes következtetések nem lehetnek teljes értékűek. Egyrészt arra hivatkozik, hogy Lipták meghatározásaiból indul ki, aki módosította a korábbi tipológiai "becsléseket /a Duna-Tisza vonatkozásában Lipták még azt a nézetet képviselte, melyet én jelenleg is követek, azaz nemcsak a turanid típusnak erősebben mongoloid jellegű változatát minősítette turanidnak, a mai magyaroknál a 30.6 % turanidból legfeljebb 1 % az ilyen jellegű/, másrészt az újabb dunántúli és palócföldi "honfoglaló magyar köznépi temetők" vonatkozásában vitatható, ezekben mely sírokba temettek honfoglaló magyarokat és melyekbe a meghódolt népek tagjait. Szabó J.Gy. mutatott rá arra, nem lehet néhány sír leletei alapján egy egész temető korát és etnikumát meghatározni. Álláspontom szerint külön kellene feldolgozni a vitathatatlanul honfoglaló melléklefű sírok koponyáit és külön az etnikumjelző leletet nem tartalmazókat. E nézetemet támasztja alá, hogy a tengelici /Tolna megye/ egyetlen rangos és a káli /Heves megye/ leggazdagabb sírjába temetett férfiak embertani jellege Ery szerint "idegen e temetők és a vidék honfoglalóitól, mintha e falvak élén tőlük idegen vezetők álltak volna. Mert a dunántúli magyar őslakosok embertani megoszlása feltűnően egységes, valószínűnek tartom, hogy a honfoglaló magyarok és az Árpád-korban betelepült keleti rokon népek fokozatosan mind jobban benépesítették nemcsak a Kárpát-medence központi részét, hanem a többi sík vidékeket, folyóvölgyeket és a dombos területeket, a meghódolt népek leszármazottai pedig jelentős részben a peremterületek hegyvidékeire, fennsíkjaira húzódtak vissza, mint például a nyitrai szlávok a liptói medencébe. Mert a meghódolt népek egy része helyben maradt, főleg egyes észak-kisalföldi köznépi ARRABONA 35/1-2.