Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben
Batthyány Lajos, Jeszenák, Zay, Pálffy Pepi, Zichy Ödön, Zichy Jenő, Szapáry Miklós, Szapáry Antal, Erdődy Sándor, Batthyány Kázmér, Eszterházy Miska, Zichy József, Széchenyi. Itt is a 13 felsorolt közül 9 a cenki névnapon is részt vesz. Ezeket az eseményeket összevetve az országgyűlésen történtekkel, Széchenyi környezetének és a fentebb említett személyeknek üléstermi szereplésével és a szavazások eredményeivel, világosan kirajzolódik: a reformellenzék megszervezésére láttunk itt próbálkozást, mai fogalmakkal élve: politikai párt alakításáról és a közvélemény formálásáról volt szó. S miután a fenti ügyekben szereplők és a névnapi meghívottak nevei többékevésbé fedik egymást, talán következtethetünk ebből a tényből arra, mi lehetett az ünnepelt célja a nagyszabású ünnepség megrendezésével és mire utal a meghívottak kiválasztása. Nyüvánvalóan nem járunk nagyon messze a valóságtól, ha azt mondjuk: Széchenyi kísérletet tett tábora, vagy mondjuk úgy: a reformpárt számára rokonszenves szárnya két országgyűlés közti megtartására, további erősítésére és erre a célra föl kívánta használni a megújított kastélyában rendezendő nagy névnapot. 67 A megyei politikai élet és a névnapi megjelenés összefüggéseit kimutatni még ennél is könnyebb feladat, hiszen a nemesség közvetlen politikai szereplésének színtere a megye volt és a megyebeli vendégek viszonylagosan nagyobb száma is megkönnyíti az egybeesések fölismerését. Elsősorban Sopron és Vas megyék életére figyeltünk, hiszen ezekből a megyékből jött a vendégek túlnyomó része. Abban, hogy általában politizáló, a megye vezetésében és a megyegyűléseken vezető szerepet játszó vendégek jelentek meg a két megyéből, nem kell látnunk Széchenyi részéről semmiféle külön szándékot. Hiszen nyilvánvaló, hogy fakó emberek nem lehettek hivatalosak gróf Széchenyi István névnapjára és a fentebb ismertetett országos vendégek körébe. Csak példaként idézzük, hogy a soproni megyegyűlésnek az új törvények értelmezésére kiküldött bizottságban 14 tag közül 11 egyben névnapi vendég is volt: Hőgyészi Pál, Széchenyi István, Széchényi Lajos, Viczay Héder, Konkoly László, Niczky Sándor, Bezerédj Pál, Szemerey Sándor, Rokonczy Ignác, Lamperth Imre, Simon Nepomuki János. Volt azonban néhány Széchenyihez közel álló, számára kedves megyei ügy - mindkét megyében - amelyeknek intézői, mozgatói szinte kivétel nélkül hivatalosak voltak a cenki névnpra. Ilyen volt pl. a kaszinó ügye: A soproni vármegyeházon felállítani kívánt kaszinó - a jegyzőkönyv szavai szerint: "olvasó intézet" - kérdése már korán fölvetődött, arra már 1826-tól gyűltek az adományok. 1826-ban gróf Festetics László 1000,-Ft-ot, 1827-ben Jankovics Izidor 200,-Ft-ot adott e célra s később több ajándékozó között pl. Kis János 30,-Ft-ot. A megyegyülés bizottságot rendelt a tőke kezelésére és az "olvasó intézet" fölállítására, melynek tagjai: Hőgyészy Pál, Bezerédj Pál, Kis János, Lunkányi János, Szabó Ferenc, Ihász Imre, Darás Sándor, Kiss Vencel /a soproni bencés gimnázium igazgatója/, Rohonczy Ignác és Bachich Pál. - Az ügyben szereplő személyek Szabó Ferenc, Kiss Vencel és Bachich Pál kivételével egyben névnapi vendégek is. 1839. február 9-én Sopron megye kisgyűlése a Sopron-Bécsújhelyi Vasút Rt-vel való tárgyalásra és a leendő vasútvonal kijelölésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Mar72
