Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben
szonnégyből tizenkettőt a szólásszabadságról (ebből hatot a Ráday ügy kapcsán) és ötöt a vallásszabadságról. És ez az arány jellemző az országgyűlés egészére, a követek és mágnások többségére, különösen a bennünket érdeklő politikusokra. Az országgyűlés több igen fontos dolgot is tárgyalt és oldott meg (úrbéri ügyek, váltótörvény, városok szavazatai, vasútépítés, magyar nyelv stb.) de az országgyűlési naplókat olvasva a kutatónak az a benyomása, hogy ezeket mintegy mellékesen, félkézzel, - annyira uralkodó az egész gyűlésen a f őmotívum, a "szólásszabadság", s ez a motívum meghatározó vörös csíkként húzódik végig a naplók szövegén, az országgyűlés egész történetén. A követek és a mágnások igen aktívak voltak ezekben a vitákban és igen aktívak az üléstermeken kívüli politizálásban, s különösen azok voltak az általunk ismert személyek, a cenki névnap majdani vendégéi. A szólásszabadságról többször is igen hatásosan szólt az alsó házban Deák, Klauzál, Wenckheim, Zárka, Beöthy, Bezerédj, a főrendeknél: Zay Károly, Batthyány Lajos, Erdődy, Viczay Héder, Szapáry, Zichy Ödön és József, Eötvös és Széchenyi. És Széchenyi nemcsak figyelmesen végigülte az üléseket, hanem naplójába bejegyezte az ügyek fordulatait, s az üléstermen kívül is foglalkoztatták ezek az ügyek. Csak az országgyűlés utolsó harmadában (négy hónapjában) száznál több találkozása volt az országgyűlésen fölsorakozott politikusokkal, elsősorban saját párthíveivel és azokkal, akiket a gyűlések hangadóinak a kialakulóban lévő quasi pártok potenciális vezéreinek vélt látni. így a névnap majdani vendégei közül Batthyány Lajossal tizenháromszor, Károlyi Györggyel tizenkétszer, Eötvössel és Deákkal hétszer, Albach Szaniszlóval hatszor (nem gyónás miatt) Pulszkyval és Erdődyvel, Bezerédjvel ötször, Beöthyvel és Klauzállal négyszer, Szapáryval, Zichy Jenővel, Zay Károllyal és Wildnerrel kétszer-kétszer, sok mással egyszer-egyszer találkozott és tárgyalt, részben vendégül látta őket, vagy ő vacsorázottebédezett náluk, részben a mágnás kaszinóban. Ezen találkozások, tárgyalások témái voltak többek között: a jobb- és balparti vasút kérdése, a Dunaszabályozás, a váltótörvény, a Lánchíd, a kaszinó és a lóverseny, vagy a szólásszabadság és a közvélemény. Néhány konkrét ügy: Az országgyűlés érdemi tárgyalásait már-már véglegesen meghiúsító Ráday ügy megoldására Széchenyi kompromisszumos javaslatot tett, mely ugyan a rendek meghátrálásaként is tekinthető, de szabaddá teszi az utat az érdemi politikai munkára, s benne a szólásszabadság ügyének tisztázására is. Ráday Pest megye gyűlésén törvénytelennek nevezte Kossuthék elítélését s emiatt a szabályosan megválasztott követet az uralkodó nem fogadta el az országgyűlésen. A rendek viszont nem voltak hajlandóak a királyi leiratot addig tárgyalni, amíg Ráday nem foglalhatja el a helyét. Széchenyi javaslata szerint föl kell kérni Rádayt, hogy mondjon le a mandátumáról s ezután a normális tárgyalási menetben kell a nemzet jogait biztosítani. A dolog diplomatikus megoldására 1839. augusztus 30-án Szapáry Antal utazott Pestre. Az egész ügy taktikáját megbeszélendő előtte este Odescalchy hercegnél megbeszélést tartottak többek között Széchenyi, Deák, Klauzál és Wenckheim, no meg Szapáry. A megjelent 14 személynek csaknem a fele névnapi vendég lesz. 70
