Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

45. A KF-ban még a megyei tisztviselők felelőssége kap hangsúlyt a kormány irányába, a községi tisztviselők szerepéről nem tesz említést. A FRK már a községi tisztviselők felelősségét helyezi előtérbe, akik a törvények és rendeletek végrehajtásáért egyaránt felelősek a kormány és a megye előtt. 46. A megye alatt természetesen a megyegyűlés értendő. Kossuth itt jutott el arra a pontra, hogy kimondja a megyék népképviseleti úton történő választását, melyet 1848-ban még többféle ok következtében nem mondhatott ki. 47. Megjegyezzük, hogy Kossuth az alkotmányterv elvi bevezetjőében (ld. "az önkormányzat kossuthi értelmezése" c. fejezet) karakterisztikusabban nyilvánította ki a megye ellenállási jogát, hangsúlyozva az ezer éves intézmény történelem által igazolt szükségességét. 48. A megyei tisztviselők felelősségét már e fejezetben érintettük. Értelmezésének azonban vannak bizonytalan pontjai, mivel a tisztikar mindenekelőtt a megyegyűlés előtt felel munkájáért, ám ezzel a kormány előtt is felelősek mindabban, amit a törvényhozás előírt. A KF ezt így önti kissé ambivalens formába: "a gyűlés és tisztikara a megyének felelősek a kormány irányában a végrehajtásra nézve mindazon rendeleteinek érdemében, melyeket ez hozzá bocsát, ha csak alkotmányos tétele és törvényszerűsége nem lennének általa fenyegetve, avagy kérdésbe vonva". Az értelmezésnek itt jelzett buktatói a FRK-ban is megmaradtak. 49. A megyékkel kapcsolatos kossuthi elgondolások stiláris és tartalmi vonatkozásban egyaránt nagyfokú hasonlóságot mutatnak mindkét kiadásban. A megyepártiságáról és municipializmusáról közismert Kozma valószínű e fejezet fordításakor más kiadást (pl. angol nyelvűt) is átnézhetett, emiatt tűnik e rész kiérleltebbnek, elképzeléseiben stabilabbnak. 50. Itt fordításbeli pontatlanság van. Kossuth a megyék által választott szenátorokra gondolt, a népképviselők visszahívási procedúráját ugyanis néhány szakasszal előbb elemzi. 51. Kossuth az önkormányzati elv kifejtésekor határozottan a "nepáltal megbizott" személyről szólt, nem képviselőről, illetve képviseletről. A hangsúly a megbízatáson van, ha azt nem teljesíti választói érdekeinek megfelelően, akkor visszahívható. Kozma a visszahívásról szóló fejezetet tipográfiailag is kiemeli, jelezvén ezzel e rész fontosságát. 52. Az alkotmányterv ezen részében feltűnő különbség van a két kiadás között. A KF-ban saját személyével hozta összefüggésbe (mint kormányzó-elnök) az országgyűlés összehívásának és feloszlatásának a jogát: "Lennék magam és tudván azt, mikép a kormány nem bír azon hatalommal, melynél fogva az országgyűlést eloszlathassa. Én akarnám rendkívülileg összehívni az országgyűlést, az ország gyűlése nem fejtegethetné ebbéli jogomat..." A FRK-ban ez a rész elszemélytelenedik valószínű Kossuth korrekciója révén Irányi Dániel közreműködésével. E jelenség is annak bizonysága, hogy Kozma az eredeti kütahyai tervezet szövegváltozatáhozjutott hozzá, melyet igyekezett szószerinti fordításban közölni. 53. Kossuth az államforma fogalmát a KF-ban a "kormányformával" azonosítja. 54. A FRK nem elnöknek, hanem Magyarország "főnökének" jegyzi a kormányzót, zárójelben még hozzá teszi a "gubernátor" címet is, jelezvén ezzel, hogy az ország elnöke egyben Erdély legfőbb közéleti méltósága is. Alkotmánytan, KUKORELLI István 1992.177. Kossuth prezidenciális felfogása nagyban hasonlít az Amerikai Egyesült Államok elnökének feladatköréhez, mivel a kormányzó-elnök egy személyben államfő és a végrehajtói hatalom feje is. 55. Az "éberség" kifejezést máshol a nyilvánosság fogalmával helyettesíti. 55/a. ÁCS Tibor 70-71. 56. A FRK-ban közölt fordítás így hangzik: " A láncaletépő rabszolgától félhetsz, de ne félj a szabad polgártól!" A vers eredeti címe: Die orte des Glaubens (közli SPIRA György 1989. B. 72.) 42