Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

túlságosan liberális és túlságosan európai nézetek voltak, s ilyetén különböztek a fiskális kicsinyeskedésre épülő hazai, nemesi-közjogi gondolkodástól. Kétségkívül a Kozma Imre által közreadott röpirat és az általa gerjesztett pesti sajtóvita útján 1861. legelején sokan megismerhették Kossuth Alkotmánytervét. Ezzel Kozma szerény célkitűzését teljesítette. "A magyar nemzet szebb jövője" így hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1861. évi országgyűlésen a határozati és a felirati tábor tagjai az ország sorsát érintő alapvető és döntő jelentőségű kérdésekben egyetértettek, s viszonylag egységes erőként szálltak szembe az udvari körök centralisztikus, a magyar alkotmányt semmibevevő birodalmi államszervezetével. Kossuth Alkotmánytervének befogadására ekkor még a hazai közvélemény nem volt kellően érett, hiszen a tíz éves önkényuralom után, az európai folyamatoktól izolált magyar politikai közélet nem ismerhette fel egy olyan, a magyar valóságnál sokkal fejlettebb és polgáribb alkotmányos berendezkedés kiépítésének szükségességét, amit Kossuth nemcsak hogy felismert, hanem egyenesen kívánatosnak is vélt a magyar és a közép-európai térség számára. Tóth László JEGYZETEK 1. GYK 1861. január 8. 2. A Kisfaludy Károly megyei Könyvtár tulajdonában lévő egyetlen példány a Balatoni Múzeum Egyesület könyvtárának dr. Csák Árpádnak címezték. Valószínű, az egylet megszűnésekor került az OSZK-ba több példány. A könyvtár várba költözésekor a raktári anyagban végzett szelektálás következtében került a szóbanforgó példány a győri megyei könyvtárba. 3. SZABAD György 1967. A. 245. és 372. A Soproni Helytartósági Osztály 1861. tavaszán vizsgálatot folytatott a Kozma-fordítás ügyében, ám elég gyorsan ad acta tette az ügyiratot, mivel "közvetlen izgatást" nem tartalmazott. A döntés figyelembe vette az Októberi Diploma utáni megváltozott helyzetet, valamint azt, hogy a pesti sajtó megkérdőjelezte Kossuth szerzőségét, s az esetleges betiltással nem akarta a kiadvány jelentőségét felnagyítani. 4. SZABAD György 1967 A. 169. és 395. PN és Pel Ii 1861. január-márciusi számai. 5. A Kozma-családnak a Győri Evangélikus Gyülekezet Levéltárában őrzött iratai igen hiányosak, így erre vonatkozóan semmiféle adatot nem tartalmaznak. 6. SPniA György 1989.B. 23. 7. SPIRA György 1989.B. 7. 8. GYH 1907. április 21. Kozma Imrét halálakor kiadott gyászjelentés nevezte "politikai remetének". Kozma biográfiai adatairól, életútjának politikai és erkölcsi motivációiról talán többel megtudunk, ha gyülekezet ma még nem rendezett iratanyagát tüzetesebben áttekinthetjük. 9. Felső-Pulya, Oberppullendorf (Ausztria, Burgenland ) 10. BOROVSZKY Samu 1910.436. 39