Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

F. Tóth Zsuzsa: A Moson megyei vásárok történetéhez

nak be kellett nyújtani igazolásaikat arról, hogy mióta tartanak, s milyen jog alapján vásárokat az illető helyen, illetve ha van, akkor kit illet a kereskedőktől beszedett taksa. Sajnos eredeti dokumentumok nem őrződtek meg a levéltár iratai között, csupán a helyi elöljáróság német, illetve latin nyelvű levelei a megyei jegyzőkönyv néhány soros bejegyzése alapján lehet képet alkotni a korabeli megyei viszonyokról. A jegyzőkönyv a két járásban lévő települések sorrendje szerint adja az egyes helységek jellemzőit. Alsó Járás Magyaróvár: Igen hiányos bejegyzés, csupán a privilégium létezését írja le dátum nélkül, s a tarifánál az 1794-ben hozott határozatra hivatkozik. Mosony: Itt is igen szűkszavú az információ, a községnek adott privilégium idejét itt sem tudjuk, a tarifát 1816-ban a vármegye határozta meg. Szentjános: A privilégiumát I. Ferenctől kapta, így az uralkodásának ismerelében (1792-1835) ez alapján lehet következtetni a dátumra, a tarifákat a Szőllősy főszolgabíró úr utasítása alapján a nezsideri tarifákhoz igazítják. Halászi: A község 1746 évben kapja a vásártartási engedélyt, s tarifát nem szednek. Felső Járás Boldogasszony: Itt valószínű, hogy már régebben is általános szokásban volt a vásár tartása, a privilégiumot az uraság adta ki, 1810-ben kérelmezte a község, s a törvényszék 1813-ban hagyta jóvá, a tarifák pontos összegét nem ismerteti, csak a régi szokásokra hivatkozik. Gálos: III. Ferdinánd adta ki az engedélyt, melyet 1712-ben VI. Károly megerősített. Tarifa nincs, a helypénz, régi szokás szerint az árusítóhely után 3 kr, a szekér után 6 kr kell fizetni. Lajtafalu: Valamikor a földesúr kérelmezte a privilégiumot, mely azonban a napóleoni háborúk idején elveszett. Ugyanakkor egy irat arról tanúskodik, hogy Batthyány Johanna grófnő birtokán vizsgálták a kilenccdnapi vásárok szokásait. Eszerint, évente három vásár tartatik: január 23., április 25., és szeptember 14. (évente azonos napokon, kivéve úr napját) Emlékezett szerint Mária Terézia uralkodása alatt rendelik el a kilencednapi vásárok tartásának szokását, mely privilégium kizárólag a földesuraságot illeti meg. Bizonyos mértékben képet kapunk a helypénzekről is: Fedett "bódé" után, megterhelt szekér után, különös 379