Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

"Zsinórmértékül ajánlott javaslata" egy olyan idea, mely "idea a jövendőé." Kossuth alkotmánytervéről kimondta, hogy elegendő biztosítékot tartalmaz arra nézve, hogy "benne felleljék a szomszédos népek és nemzetek a józan szövetséget." Ő nem félti a nemzetet a "felfalás" veszélyétől, sőt a más nemzetek által körülvett Magyarhon, "nem gátol azon meggyőződésemben, mikép a jövendőbeli CONFEDERÁTIÓ az al-Duna hosszában annak mind jobb- és balparti vonalain létesülhet^' Kossuth "szabadelvű pártolója" az államok olyan "szövetkezésének, amelyben nincs "agyarkodás" területi kérdésekben, egymás függetlenségét tiszteletben tartják, és "minden bel jogaikat érintetlen és bántatlan hagyva, és SZÖVETSÉGÜK egyedül azon esetre lenne fentartvá, ha a KÖLCSÖNÖS SZABADSÁG VÉDELMÉRE A KÜLVESZÉLY ELLENÉBEN SÍKRA KELLENE SZÁLLNIOK." "És mi lenne az én nézetem és véleményem a nemzetiség kérdése körül"- teszi fel önmagának a "nagy és nehéz kérdést" Kossuth. Erre választ adott az alkotmányterv megfelelő fejezete, "mikép az az egyéni jognál kezdődik, melynek részese a társulhatási jog, úgy a gondolkodás, valamint a vallás körében, és egy szóval minden társas életi körben (Sphér); keresztül hatva a község, a megye, tör58 vényhozás, igazságtétel, köz kormányzaton soha meg nem szűntem figyelemmel és tisztelettel viseltetni a nemzetiségek iránt". Tehát mindegyik nemzet ugyanabba a szabadság-állapotba kerüljön, és egyik etnikum se kerüljön "uralgó helyzetbe". A kütahyai tervezetből még hiányzott az állami egység megőrzésének a kitétele, mely a FRK-ban már szerepel: "csak azt nem akarják Önök, hogy az állam nem csak a magyar, de minden más nemzetiségnek is közös romlására szerte bomoljon..." Különbségek persze léteznek "az egyes fajok elhelyezkedése közt, kik Magyarhonban 59 * laknak". Ilyenek "a megkülönböztetett tartomanyreszek": HORVÁTORSZÁG Horvátország, Szlavónia ("Tót Ország") és Dalmácia "egy nemzetiség alatt létezik." Ezek Magyarországnak "kapcsolt részei" (KF), "társai" (FRK). "Ezen hon iránti tiszteletből és igazságosnak látom, mikép ismertessék el függetlennek mind kormányzati és törvényhozási tekintetben Magyarhontól". Kossuth még 1851-ben úgy fogalmazott, hogy közte és Magyarország között "semmi egyéb kapocs nem lenne...mint a testvéri szövetségi kapocs", 1859-ben e viszonyt már "társas kapocs"-nak nevezi. E kapcsolat mindkét változatban olyan közös ügyeket érintene, mint a honvédelem, külkapcsolatok, vám- és kereskedelmi ügyek, a fő közlekedési utak, s a közös tengeri kijárat. Ezek működése megegyezne "a szövetséges amerikai államoké"-val. A két ország közjogi kapcsolódásában eltér egymástól a két változat. Kütahyai terv: "Én szeretem hinni, hogy a mi régi testvéreink, a horvátok ... meg fogják velünk újítani ismét ama kapcsokat, melyek őket hatszáz év viszontagságos időszakán keresztül hozzánk fűzték volt, és nem más, mint a testvéri szövetség alapján". 1859-es francia kiadás: "Ha 28