Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Perger Gyula: Cigánykovácsok Győr megyében – a győri iszkápások

Bezi helységben N. Pató Pál ur fundussán jobbágyi szolgálatot tévén Vajda János czigán lakik, kinek felesége vagyon Laska Kristina, fiai Vajda Ferkó, Miska, Istók, István és Jankó, és két leánya Rosa és Kata: Lovai nincsenek egyébként kovácsolással keresik kenyereket. Kapi Itten vagyon egy Németh István nevű a kovácsolásával él, s azért kiványnya az helység továbbig meg tartani. Vagyon két gyermeke, Joseff és Miska, amaz 1. ez pedig két esztendős, lova nincs. Kóny Itten vagyon két czigán mind a kettő házas, az egyik Jónás Márton, Felesége Farkas Kristina, és egy húga vagyon véle Panna ez hajadon. Hegedüléssel és kovácsolással keresi kenyerét. Második, Farkas György hegedűs és kovács. Felesége Zúgó Marinka, gyermekei sem lova nincsenek, az Annyát tartya magánál. Réthi Itten vagyon egy Horváth István nevű Feleségével s két gyermekeivel Istókkal és N(...) mind a' kettő kicsin még, kovácsolásával él, és ugyan szegődött kovácsa az Falunak. Markota Itten vagyon Bakay András Feleségestűi egy fi jávai Jancsival, Panni, Eva, és Kata leányaival. Másik Újvári István, ennek vagyon felesége, és egy leánykája, ezek semmi féle munkára sem alkalmatossak, az egyik nyomorult Lázár nem is dolgozhatik. Az összeírás tanúsága szerint, a regisztrált cigányok túlnyomó többsége kovácsolással, vagy kovácsolással is foglalkozott. Nem sokat változott e helyzet a tíz évvel későbbi - már a teljes megyére kiterjedő - cigányösszeírás idején sem. Ezt a dokumentumot forrásértéke (s eddigi ismeretlensége) miatt teljes egészében közöljük. * 17 A felmérés a Helytartótanács többször megismételt felhívásának alapján, 1768-ban * készült. Győr megye közgyűlésének határozata alapján, járásonként vették számba az itt élő, megtelepült neocolonusokat (újpolgárok, újparasztok), vagyis a cigánylakosságot. Ez az összeírás nemcsak neveket tartalmaz, hanem megpróbálja rögzíteni a cigányság családi viszonyait, az egyes keresők foglalkozását, az összeírtak életkorát, s sokszor a családok vagyoni állapotát is. Mivel járásonként más-más összeírok végezték el a feladatot, a kiadott szempontrendszert is különbözőképpen érvényesítették munkájuk során. A három kerület közül, a Csiliz-Szigetközi cigányságot regisztráló irat a legáttekinthetőbb, s (valószínűleg) legpontosabb. Papírforma szerint a győrmegyei cigányok mindegyike római katolikus volt. Mesterséget csak a férfiak űztek. A statisztika szerint csupán két szakmában voltak jártasak. Kovácsként (faber), vagy muzsikusként (fidicen, cymbalista, musicus, vagyis citeras, cimbalmos és hegedűs) keresték kenyerüket. Az egyes községek közti migrációjuk nehezen elemezhető, de néhány esetben igazolható, hogy már megtelepedett cigányokról is beszélhetünk. Az ásványi Csőre Jankó "szü273