Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

Nyúlon élők között. Nem ilyen "bőbeszédű" viszont másik két forrásunk: ezekben nagynyúli Fias Istvánné 9 forintos ill. káptalan-nyúli Danis Ferenc 25 forintos adóssága említtetik 1671-ből ill. 1684-ből - minden kommentár nélkül. Két olyan forrásunk van, melyekben 2-2 nyúli adós említtetik. Az 1625 decemberében testáló Hrasztoniczaj Szuch Mihály két "Nyúlon lakozó" adósa közül Dioszegj Györgyné két egész ezüst tallérral, Fyas Balázs pedig két szekér fával tartozik; míg Slibar Gergelynek 1653 januárjában két "Nagy Nyúlon lakozó" személyt kell számba vennie: közülük Horuat Gyurko 1 forinttal és 45 dénárral, Tot János pedig 4 akó borral és 1 mérő búzával maradt adósa testálónknak. E végrendeletek keltének hónapjára azért hívnánk fel a figyelmet, mert jól mutatja, hogy a Győr és Nyúl közötti kereskedelmi kapcsolatok a téli hónapokban élénkültek meg és borra, búzára, fára irányultak, nagy valószínűséggel úgy, hogy a felsorolt cikkekre rászoruló győri polgárok a megrendelt áru értékét előre kifizették, a nyúliak pedig - talán folyamatosan, esetleg több részletben - később szállították azokat. Ezen feltételezésünket megerősíti Hrusich Miklós újvárosi csizmadialegény 1644. május 20-án kelt testamentuma, melyben adósai között öt Kis-Nyúlon lakozó személyt is megnevez. Érdemes néhány rendelését szó szerint is idézni: "20. Azon kys nyúlon Kozar Andrásnak attam bor feieben fi. 11. tiz ako borra, Ily okkal, hogy az maga hordoiaban be hozza, az mikor annak ideié lezen. 21. Azon kys nyuli Szyli Myhalinakys attam fi. 11 azon Conditioual. 22. Azon kys nyuli Kelemen Gergelynek attam fi. 9 azon Conditioual." Ugyanezen feltétellel adott Feieruari Jakabnak 7 forintot és 20 pénzt és valószínűleg ezért van Kőrőstős Gergelynél is 7 forintot és 80 pénzt kitevő kintlevősége - bár ez utóbbit nem 112 hangsúlyozza ki. Hrusich Miklós idézett 20. számú rendelése önmagáért beszél, így csupán három dologra hívnánk fel a figyelmet: - e végrendelet májusban kelt, tehát testálónk jó előre biztosíthatta magát a nyúli bor árának kifizetésével, ami e "termék" népszerűségére, valószínűsíthetően nagy keresettségére utal; - végrendelkezőnk egy egyszerű csizmadia legény volt - ehhez képest meglehetősen nagy összegeket fizetett ki előre a nyúliaknak (és emellett más településeken is voltak ügyletei!); - figyelembe véve a korabeli borárakat -11 forint 10 akó borra volt elegendő - aligha hihető, hogy ekkora mennyiséget saját fogyasztásra rendelt volna - sokkal valószínűbb az, hogy kereskedett vele! így e testamentumunk bizonyítja egyrészt azt, hogy egyszerű iparoslegények is aktívan bekapcsolódhattak az ekkortájt virágzó győri borkereskedelembe; ugyanakkor mutatja azt is, hogy a győri "közvetítő kiskereskedők" révén a szőlőket művelő nyúliak sem maradtak » 113 ki belőle! Ez viszont jó hatással lehetett a három Nyúl gazdasági életének fejlődésére és az ott lakó - egyébként pénz szűkében lévő, hiszen városi "hitelekre", előlegekre szoruló - egyszerű emberek életkörülményeire egyaránt ! 261