Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez
Összességében azt mondhatjuk, hogy a lelki üdvükről való gondoskodás és az utolsó dolgokról való intézkedés tekintetében a nyuli végrendeletek "gazdagabbak", mint a korabeli győriek! Ezt nemcsak az ilyenirányú rendelkezések viszonylag nagyobb száma alapján mondjuk, de azok tartalmát tekintve is. Hiszen - amint azt említettük - a fennmaradt elszámolás ugyanúgy lényegesen korábbi városi "társainál", mint az idézett adat az éjszakai virrasztásra. De ugyancsak korainak mondható az 1649-ből származó elszámolás koporsószeggel és koporsódeszkával kapcsolatos adata is, hiszen a koporsós temetkezés általánossá válását Schräm Ferenc csak a XVIII. századra teszi és ezt a nyugati szakirodalomból is többen megerősítik! Győri végrendeletek nyúli adalékai A Nyúlon keletkezett testamentumok elemzése után nézzük meg azt is: milyen adalékok találhatók a településsel és lakóival kapcsolatban XVII. századi győri forrásainkban! Ezen vizsgálati lehetőségre akkor figyeltünk fel, amikor az 1600 és 1650 között Győrött utolsó rendelést tevők vidéki kapcsolatait kutatva azt kellett megállapítanunk, hogy a kapcsolatok helyszíneként előforduló 290 (!) település közül Nyúl nevével találkozhatunk a leggyakrabban! Ezen fél évszázad alatt ugyanis nem kevesebb, mint 44 alkalommal fordul elő Nyúl valamely győri testáló ingatlanának ill. kereskedelmi vagy rokoni kapcsolatának helyszíneként, megelőzve a sorban Pozsonyt és Bécset is! Ezért kiterjesztettük ezirányú vizsgálódásunkat a XVII. század egészére: eredményeinkről röviden az alábbiakban számolhatunk be. Nyúli rokonok említése Az 1626. december 19-én végrendelkező Sipos Istvánné egyik rendelése így hangzik: "Hadgiok az Öregbik Nenemnek Piroskának Nyúlra egi török uason fedelet es az uiselő 70 Sokniamat". Bár ezen rendelés alapján a nyúli rokon nem azonosítható, csupán annak létét jelzi, fontosnak tartjuk idézni azért, mert mutatja azt is: hasonló intézkedésekkel "városi ruhadarabok" kerülhettek a településre! A rokoni kapcsolatokra nézve sokkal "bőségesebb" az újvárosi Fekete István 1647-ben kelt testamentuma: ő Nyúlon lakozó Kerestes János és Kerestes Miklós nevű öccseinek 10-10 forintot hagy, míg ugyancsak Nyúlon la71 kozó Kerestes Imre és Kerestes Gergely nevű öccseire testálja győri házát! Több nyúli rokon említésével nem találkoztunk. Hagyomány Nyúlra Hasonlóképpen két végrendeletben találkoztunk Nyúlra "címzett" hagyománnyal. Juan mester özvegye, Anna asszony 1620-ban így rendelkezik: "Hagiom az Donihamat Niulon 72 lakozó Diószegi Georgjnenek". Míg az 1653-ban végrendelkező győri nemes Benkouit Péter egy 24 forint összegű kintlevőségéről tesz említést, mely "az mikor az Nyuli Szent73 egihaz épületihez kezdenék, adassék megh azon épületre". Ezen adalékot nemcsak azért tartjuk fontosnak, mert ez az egyetlen győri testáló által Nyúlra címzett kegyes hagyo256