Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

ségeit hagyja örökségül. Nem tesz viszont említést egyetlen ingatlanról vagy vagyontárgyról sem! Hasonló szerkezetű, de sokkal kisebb összegeket említő Horuath Mihályné utolsó rendelése: a földesuraknak 50 pénzt, a nyúli szentegyházra három forintot, a nyúli páternek szintén három forintot, a nyúli mesternek másfél forintot, Horuath Mihálynak és feleségének nyolcadfél forintot, míg temetésére hat forintot hagy azzal a kikötéssel, hogy mindezek abból a 24 forintot kitevő kintlevőségéből fizettessenek ki, mely Horuat Mihály kezénél vagyon. Vagyontárgyról viszont ő sem tesz említést. Összességében tehát azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy nyúli testálóink vagyoni helyzetéről végrendeleteikből szinte semmit sem tudunk meg: mindössze két-két személy szőlőjéről ill. készpénzéről van adatunk! Egyáltalán nem találkoztunk viszont e forrásokban ház, vetés, gazdasági felszerelés, állatállomány vagy gabona említésével, hogy bútorról, ruházatról vagy kisebb értékekről és használati tárgyakról ne is beszéljünk! Mindebből persze a források kis száma miatt általánosabb következtetést nem vonhatunk le, csupán a jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet, annál is inkább, mert pl. a korabeli 57 káptalanvisi végrendeletek e téren sokkal részletesebbek. Adósságok - kintlevőségek Zöld Benedek testamentumában sem adósság, sem kintlevőség nem említtetik. Varasdi Horuat Mátyás három, kisebb összegű adósságát említi: szállásadójának, Burian Benedeknének tartozik harmadfél forinttal, "Praepost Uram Vinczellerienek" ötven pénzzel, míg 58 "Geori János Kovacznak" 25 pénzzel. Lényegesen nagyobb összegek szerepelnek Kapoly Balázs testamentumában, aki tágabb területen mozoghatott földrajzilag is, hiszen Komárom városában lakozó Eötvös Balázsnál 400 forint, míg az ugyanott lakozó Takacz Mihálynál 180 tallér összegű kintlevőségéről tesz említést! Ehhez jönnek nyúli adósai, akikkel kapcsolatban így rendelkezik: "Item az kik Nyúlon adossaim vannak, a kirul penigh czedula 59 ninczen, aztis tudgya Uargha Mattyas eöchim, söt töb Nyuli emberekis tudgyak." E mondatából kitűnik, hogy a kölcsönügyletek egy részét ezidőtájt Nyúlon már írásban intézték, amit figyelemre méltónak kell tartanunk! Bár Kapoly Balázs nyúli kintlevőségeinek számát és nagyságát nem ismerjük, összes kintlévő vagyonát meglehetősen nagynak kell tartanunk, hiszen a két megnevezett összeg is nagynak tekinthető, még a XVII. századi győri polgárok vidéki kintlevőségeivel összevetve is! Míg Horuat Mihályné egyetlen kintlevősége az a már említett 24 forint, mely Horuath Mihály kezénél van: megtudjuk még az ügyletről, hogy a "terminus napia az jövő Szent Ersébet napia" - a végrendelet 1676. január 21-én kelt -, mely előtt senki meg ne vehesse rajta, "mert az interessit énnékem szépen megh adta, el is költöttem". Mondatának második részével kapcsolatban annyit jegyeznénk meg: a határidőig esedékes kamat összegének előre való megfizetése ezidőtájt Győrött is szokásban volt! Rendelkezések a temetésről Zöld Benedek utólag lejegyzett végrendeletében sem kegyes hagyományról, sem temetésével kapcsolatos kívánságáról nincs említés. Annál gazdagabb viszont e téren időben következő forrásunk, mely e mondattal kezdődik: "En Varasdi Horuat Mathias testemben 254