Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Horváth József: Nyúl község XVII. századi történetéhez

A nyúli keltezésű végrendeletek adatairól Forrásainkról A legrégibb nyúli keltezésű forrásunk még a XVI. századból származik: Zöld Benedek nyúli lakos szóbeli végrendeletét 1586-ban, Boldogasszony havának 21. napján mondták tollba az egykor a testálásnál jelen volt személyek. A következő testamentum viszont több mint fél évszázaddal későbbi: Varasdi Horuat Mátyás utolsó rendelése 1649. január 20-án kelt Káptalan-Nyúlon. Ezt már csak másfél évtizeddel követi harmadik ismert végrendeletünk: ezt Kapoly Balázs tette Káptalan-Nyúlon, 1667. június 28-án. Míg az utolsó forrásunk - mely ugyancsak Káptalan-Nyúlon kelt, 1676. január 21-én - azért is érdekes, mert készítője nő: Horváth Mihályné Borbála asszony személyében az első ismert 17 nyúli női testálot tisztelhetjük. Négy végrendelet egy község évszázados történetének vizsgálatakor nagyon kevés, de - figyelembe véve a más falvakból fennmaradt e korszakbeli testamentumok számát - nem 18 is elhanyagolható. Ezért kíséreljük meg először ezen forrásainkat közelebbről bemutatni ! Bár ilyen kisszámú forrás alapján aligha beszélhetünk "a nyúli végrendeletek" speciális formai sajátosságairól, érdemes egy pillantást vetni arra: mennyiben térnek el ill. meny , „ , ^19 nyiben hasonlítanak győri "kortársaik" szerkezetere, külalakjára. Zöld Benedek utolsó rendelésével kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy ugyan "szóbeli végrendelet", de követni igyekszik írásos társainak formai sajátosságait: a tanúnévsorral kezd, majd a testáló rendelkezései következnek - végig egyes szám első személyben szólva! -, míg végül a tanúk 20 megerősítő pecsétje (!) zárja a dokumentumot. Varasdi Horuat Mátyás testamentuma a formális bevezető részeket csak rövidre fogja; az érdemi tárgyalásban részletesebb; a végrendelet végén viszont bemásolták a testamentumkönyvbe a temetési költségekről való 21 részletes elszámolást is - nagyon értékes adatokat hagyva ezáltal a mai kutatóra! Míg másik két vizsgált forrásunk formai szempontból "szabályosnak" mondható: bevezetés, ke22 gyes hagyományok, rendelések, adósságok-kintlevőségek, tanúnévsor a sorrend. Formai szempontból fel kell még hívnunk a figyelmet arra, hogy a négy nyúli forrásunk közül három testamentumlevél formájában maradt fenn, csupán Varasdi Horuat Mátyásét ismerjük könyvbeli másolatban. Ezt azért tartjuk fontosnak külön is megemlíteni, mert a testamentumkönyvekbe be nem másolt végrendeletek az idők viszontagságai során könnyen elveszhettek - talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen kis számban maradtak 23 fenn falusi végrendeletek. A testamentumok fontos formai kérdése a jelenlévő tanúk száma és személye. A szokásjogot törvényerőre emelő III. Károly 1715. évi I. dekrétumában öt tanú együttes jelenlétét írja elő, hozzátéve, hogy írástudatlan testáló esetében legyen egy hatodik tanú is. A XVII. századi győri végrendeletek megfeleltek ezen - írásba csak később foglalt - követelményeknek: az esetek többségében 5-6 tanú jelenlétében készültek. Nyúli forrásaink e szempontból meglehetősen érdekes, vegyes képet mutatnak: 249