Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

jegyzett választók" felénél legalább eggyel több aláírás gyűlt össze a visszahívás elrendelésére. Ezután megtörténhet a választás, melyen a visszahívott képviselő is indulhat. A kossuthi terv szigorú szabályokat állít fel abban a kérdésben, hogy a kormány tagjai nem lehetnek népképviselők, sem szenátorok, sem pedig a kormánytól függő tisztviselők. Ha közülük bárki ilyen hivatalt elfogad, "azonnal megszűnik akár szenátor, vagy képviselő lenni". Az alkotmánynak kell meghatározni a tövényhozói eljárások szabályait, a két ház egymáshoz való viszonyát. A kormány, illetve annak tagjai a két ház ülésein akkor szólalhatnak fel, ha "a ház ez érdemben megkereste". A képviselőház illetékességi köre az adómeghatározás, a költségvetés és a "financiális számvitel" ellenőrzése. A kormány és a megyék közötti ügyek, esetleges konfliktusok megvitatása a szenátus jogkörébe tartozik. A törvényhozás tagjai (a képviselőházban és a szenátusban egyaránt) "az ország lakosai által beszélt" bármely nyelven felszólalhatnak. Nyelvi értelmezésbeni vita esetén a magyar nyelvű szöveg tekintendő hitelesnek, mivel az országgyűlés jegyzőkönyvét magyarul kell vezetni. A törvények kihirdetése viszont az országban megtalálható minden nyelven meg kell hogy történjen. A törvényhozás feladata az is, hogy a népfenség elvének érvényt szerezve őrködjön az "EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS SZABADSÁG" védelmén. E célból szükséges lesz egy olyan testület felállítása, mely az "ALKOTMÁNY ŐREI" (KF), "ALKOTMÁNYÖRSZÉK" (FRK) nevet viseli. E testület feladata az is, hogy "valamely törvényczikk mielőtt közzé tétetnék... elébb minden oldalról jól meghányá vetné ... váljon nincs-e akár az alkotmánnyal, akár valamely sarkalatos törvénnyel ütközésben". Az "alkotmányőrszék" tagjait a szenátus nevezi ki (képviselők nem lehetnek tagjai) és "ELMOZDITHATATLANOK". A törvényeket csak azután lehet közzétenni, ha azokat "e veterán bíróság (KF), e magas birói hatóság" (FRK) jóváhagyta. V. A végrehajtói hatalom, vagy a kormány Kossuth e fejezet élén megidézi az 1849. évi Függetlenségi Nyilatkozatot, melyben Magyarország kinyilvánította: "Kész az EURÓPAI VISZONYOK igényeit figyelembe venni". (FRK) 1849-ben nyitva maradt azonban az államforma eldöntésének ügye. "Ha a nemzet - mondja Kossuth - az alkotmányos monarchiái kormánytformát" választja, ebben az esetben "a fejedelem személye szent és sérthetetlen" kell hogy legyen, ám "a királynak se lehessen bármely rendeletet kiadni, ha csak valamelyik minisztertől ellenjegyezve nincs". A "felelősség súlya az ellenjegyzőt terhelendi". A "vétói jog" csak "gátló jog" lenne, mely arra vonatkozik, hogy a király felfüggesztheti a törvény végrehajtását mindaddig, amíg a törvényhozás újólag meg nem tárgyalta. Ha az országgyűlés "a törvény védelme fölött szavar 23