Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

jéről a törvényhozás, illetve "legfelsőbb székhez" (bírósághoz) lehet fordulni jogorvoslásért. A megyei tisztviselők a megyei határozattól függetlenül kötelesek, minden törvényt fe48 lelősséggel végrehajtani. Ha a képviselők közül választanak tisztviselőt, akkor annak képviselősége megszűnik. Minden megyének kötelessége legalább egy "MÁSODFOKÚ TANODÁT alapítani... minden vallásbéli tekintetek mellőzésével". Az iskola tannyelvét a megyegyűlés határozza meg, de a "megyében honos más nyelvek is felvétessenek, s a tanítványok köteleztessenek egyik vagy másik megtanulására". Az oktatási minimumot ("a tanitmány legcsekelyet"), s annak elérését a tisztviselők (tanügyi igazgatás) ellenrőzik, ők felelősek a kormány előtt, minden másban a megye előtt. A nemzeti kisebbségek is alapíthatnak másodfokú iskolát, feltéve, ha elsőfokú elemi iskolát is működtetnek. Kossuth MEGYE-KONCEPCIÓJA a törvények és a kormányrendelkezések végrehajtására épült. A megyék tradicionális ellenállási jogát csak arra az esetre hagyta meg, ha a kormányintézkedések megsértették az alkotmányt. A nyugat-európai tapasztalatok alapján azonban túlment a megyék puszta végrehajtó szerepkörén, s olyan jogköröket biztosított számukra, melyekkel feloldotta régi retrográd, a kormánnyal folytonos konfliktusba kerülő destabilizáló jellegüket. Nem hagyott kétséget Kossuth afelől, hogy kiemelt szerepet tulajdonít egy stabil, jólműködő középfokú közigazgatásnak, mert ott többféle érdekszféra összpontosul (területi-regionális, nemzetiségi, iskoláztatási, bíráskodási stb.), s ha itt működőképes a rendszer, ennek jótékony hatása van az egész "államszerkezeti lét" működésére. A megye az "önkormányzási elv" alapján jobban részt vehet a törvényalkotás előkészítő fázisában, növeli ezáltal a társadalom szabadság-fokát, s nem utolsósorban "érdekelt" a végrehajtásban. Mindezeken túl Kossuth számolt a hazai környezet történelmi sajátosságaival is, nem kívánta az ezer éves tradíciókra épülő megyerendszer szétzúzását, melynek vissza-visszatérő veszélyes akcióitól meg kívánta óvni hazáját. A KF-ben így összegezte a polgári demokratikus elemekkel feldúsított megye szerepét: "A MEGYEK A SZABADSÁG RENDÍTHETETLEN OSZLOPAI... kifejtendik a közszellemet, élénken fentartják a közügyek iránti érdeket, részeltetvén a polgárokat a törvények végrehajtási jogában, és ez által megvalósitandják mindezen formák mellett a népfenség elvének dicsőségét, midőn szinte egyúttal valamennyi nemzetiség igényeit is kielégítek." Ezen érvelés után világosan kimondta politikai álláspontját: "Az én nézetem szerint ezen szervezete a megyéknek egy oly becses intézmény, melyet nem engednék bármely új , , , , 49 theoriajaval a világnak felváltatni, avagy kicseréltetni." 21