Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása
A kérdés most már az, hogy mit kell tenni a "nemzetiségük érdekében, miben és hogyan egyesüljenek a többségben lévő etnikumokkal?" Az ÁLLAM fogalma - vallj'a Kossuth - feltételezi a NEMZET létezését, ám "a nyelvegység még nem elég arra, hogy a nemzet egységét képezze". (FRK: "a nemzetnek nem a nyelv az egyedüli critérioma"). Ennek bizonyítására az Egyesült Államok és "Helvetia" példát ad, sőt bizonyító erővel bír az egyesülés és érdekegyesítés tekintetében. "A szövetséges államokban vannak...kik beszélnek angolul, irlandul, franczia, spanyol, hollandi, német, olaszi nyelveken, és mi több, eme nemzetiségek több milliókat is képeznek, és mind emellett ily zagyva nemzetiségek különbözősége közt is a szövetséges amerikai államok nem képeznek-e egy államot? egy nemzetet?" A kérdés tehát az, hogy "mit fognak egy állam több nyelvű lakosai cselekedni nemzetiségi érdekeik biztosítására? - Egyesülni fognak". Az egyesülés az állam keretein belül lehetséges csak, mivel más formájában "a státusz felbomlását vonná maga után". (FRK) A gyakorlati megoldás elvi alapja ugyanaz, mint a vallás esetében: "A nyelv közösség - társas érdek - ugy mint a vallás közösség". Kossuth a nemzetiségek "társas érdekei"-nek érvényesítésére 1850. február 10-e előtti ("mig Magyarhon szabadságnak örvendett") evangélikus egyház belső működési struktúráját hozta fel példának. A nemzetiségek választott szerveit - más elnevezéssel ugyan -, de lehetséges lenne az evangélikus egyházi mintára kialakítani: községi gyülekezet (választott lelkipásztorral) - esperesség (választott dékánnal és világi felügyelővel) - kerület (kerületi főfelügyelővel és kerületi küldöttek gyűlésével) - "általános gyülekezeti testület" (kerületi küldöttekkel), melynek választott elnöke képviseli az egyház érdekeit a kormánynál és a törvényhozásban. "Hála - vallja Kossuth - eme népjogi, vagy demokratái rendszernek", mint amilyen az evangélikus egyházé, bár tagjai keverten vannak más vallásúakkal, mégis "teljes társadalmi egységgel bírnak", s "anélkül, hogy magának territoriális hatóságot követelt volna az országnak csak egy talpalatnyi földe felett is - az egyházi érdekek körében (az iskolákat is beleértve- TL.) tökéletes és sikeres önkormányzatot gyakorolt". Ennek a szerkezetnek a logikája szerint kell eljárni a nemzetiségek ügyében is, mivel "társas ügy az is, mint a vallás". (FRK) A Kossuth által elképzelt nemzetiségi "köztéri szerkezet" így nézne ki: a nemzetiségi lakosok "egyesülnek gyülekezetbe", helyi egylet, majd "képviselet utján kerületi egyleteket képezendnek" (FRK), s a kerületek alkotják képviselőik útján a "nemzeti községeket" (KF), "nemzeti egyletet". (FRK) A nemzetiségek "nemzeti (értsd: országos) egyletében úgy "rendezik maguk ügyeit, mint legüdvösbnek gondolják, ők egy nemzeti főnököt (Chef) neveznek, a kit hívjanak például vajdának, hospodárnak, vagy bárminő nerhünek". A "nemzeti egyletben" határoznak az adott nemzetiségi lakosság egyházi és iskoláztatási ügyeiről. Egyszóval teljes ÖNKORMÁNYZATNAK örvendve - minden erkölcsi kifejlődés és társadalmi érdekek elősegélésére működnek, melyet NEMZETISÉGNEK szoktunk nevezni". 18
