Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

szigetközi kerület Ásvány 242 1 0,4% 1/2 úrb. jobbágy telket bír Dunaszeg 95 2 2% 1/2-1/2 úrb. jobbágy telket bírnak Révfalu 305 10 3,3% 2 fő úrb. zsellérházat földekkel 8 fő úrb. zsellérházat bír Szabadi 37 1 2,7% (Győr) Sziget 651 9 1,4% úrb. zsellérházakat bírnak Újfalu 52 3 5,7% 1 fő 1/2 úrb. jobbágytelket 2 fő úrb. zsellérházat bír Vámos 51 2 3,9% összesen 1 1/2 úrb. jobbágytelket bírnak Vének 65 4 6% 2 fő úrb. zsellérházat bír Zámoly 113 12 10,6% I fő 1 egész úrb. jobbágytelket II fő 1/2-1/2 úrb. jobbágytelkket tóközi kerület Bezi 106 5 4,7% úrb. zsellérházakat bírnak Fehértó 80 2 2,5% úrb. zsellérházakat bírnak Öttevény 185 4 2% 4 telket bírnak (?) Magyarázat a táblázathoz: I. adózó háztartások száma II. jobbágytelken élő nemesek háztartásainak száma III. a jobbágytelken élő nemesek háztartásainak %-os aránya + ( )-ben a hegyközségekben lévő adózó háztartások száma. A táblázatot figyelmesen megnézve joggal vetődik fel a kérdés: valyon azon települések esetében, ahol a jobbágytelken élő nemesek száma kiugróan magas, az arányok magyarázataként a háttérben nem állhat-e az, hogy ott a társadalom és birtoklástörténeti tradíciók miatt amúgy is viszonylag csekély úrbéres népesség élt, s a települést relatíve sok pauper nemes bírta, akikből a megürülő úrbéres birtokállomány lakói folyamatosan kikerültek? A megnyugtató eredmény csak konkrét lokális társadalom és településtörténeti analitikus elemzések után mondható meg, de a feltételezés igazát úgy vélem (az 5. sz. táblázat adatain kívül) az is erősíti, hogy az érintett terület döntően a Csilizköz - illetve a Szigetköz egy-két települése -, mely területre a riemesi összeírások tanúsága szerint folyamatosan és növekvő számban érkezett Pozsony megye déli, csallóközi és Komárom megye északnyugati részéről a birtoktalan, vagy nagyon szerény fekvőbirtokokkal rendelkező kisnemesség. A térségből fennmaradt polgári peres iratanyag is egy; a pusztai, sokoróaljai kisnemesség világától eltérő más világot érzékeltet; sokkal erőteljesebb a telekaprózódás, a családtagok, rokonok gyakran hosszú és elkeseredett perlekedései sokszor megosztott lakórészért (pl. konyha), beltelekhez tartozó kertek szerény részeiért, csekély kiterjedésű kaszálókért, szántókért folynak. Bár ez utóbbiak táryukat tekintve a megye más kistájaihoz hasonlóak, azoktól - a természetföldrajzi viszonyoktól is meghatározottan - nagyságrendjükben tér23 nek el; jóval csekélyebb méretű, jobban felaprózott ingatlanokért folynak. (Az átlagból 165