Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)
karjainak alternatív megrajzolása is. A bécsi Iparművészeti Múzeumban (Museum für Angewandte Kunst) láthattam a Hollenbach cég megőrzött fotó-mintakönyveit, amelyekből az első könyvben polgári használati bronzáruk, egyházi célra készítettek egyaránt van30 nak. A közölt 40 mintából 16 gótikus stílusú terv. Hollenbach halála, 1871 után fotózott minták azonban már elsősorban reneszánsz stílusú bronzárukat mutatnak. A meglehetősen rendezetlen és korántsem teljes mintatárban nem találtuk azokat a konkrét megrendelésre készült darabokat, amelyeket Stornotól rendelt és biztosan kivitelezett, de nem voltak benne Grafeneggbe, Hernsteinbe, a Votivkirchébe és a városházába kivitelezett csillárok, kandeláberek fotói sem. Kivételt a Lipót főherceg számára készített asztaldísz képezett, erről majd később szólunk - amelynek két nézetét is közölték, mintaszámmal együtt. Hollenbach Stornohoz írt leveleiből világosan kiderül, hogy mit kíván a tervezőtől. 32 1859-ben kandallóhoz való gyertyatartókat rendel, amelyről elmondja, 7-9 gyertyatartó kar legyen piramis formában, amelynek bázisa 12" (bécsi láb) legyen, hátul ne legyenek karok, hogy a tükröt ne sérthessék. Emellett azt írja, hercegi (fürstlich) kell legyen. Storno rajzán 7 karú gyertyatartó látható, melynek középső szára figurákkal díszített valóságos kis építmény, amelynek legszélesebb gyertyatartó párja az építmény baldahinjából indul ki, majd a következő kisebb pár a baldahin tetejéről egy címerpajzs 2 oldaláról indul, az utolsó pár kis oszlop konzoljáról ágazik kétfelé, és a csúcson ugyancsak oszlopszerű támívekkel díszített gyertyatartó áll. (23. kép) A gyertyatartó talpán "beszédes" figurák láthatók, balra gyertyatartóval egy nőalak, jobbra fahasábokkal egy férfialak. A voltaképpeni száron baldahinos trónusban ülő, olvasó alakot láthatunk. A baldahinos építmény kis fiatornyokkal, mérművekkel díszített. A gyertyatartó karok leveles indákból állnak. Hogy e pompás tervet kivitelezték-e, azt nem tudjuk. Készülhetett Hernsteinbe Lipót főherceg kastélyába, vagy Schwarzenberg hercegnő számára is, e megrendelők több levélben is sze33 repelnek. Egy 1859. május 10-en kelt levélben számos bronztárgy tervét kéri Schwarzenberg hercegné részére, ajtóvereteket, zárakat, ajtókopogtatót és kihúzható lámpát imazsámolyhoz - rendel meg Stornotól. (19. kép) Leírja, hogy vörösrézből fogja elkészíteni, kéri, hogy a díszítmények laposak legyenek. A kihúzható, összecsukható lámpát 3 részből kéri tervezni - és elsőrangú "fürstlich" kell legyen. Kétféle ajtóveret, kopogtató, 2 kulcscimke kilinccsel és a kihúzható lámpa rajzát ismerjük. A zsanérok egyike kerek, mérművekkel kiegészített, rá ablakszerűén csatlakozó mérműves, leveles díszítménnyel ékes. A másik variáció, csillagszerű középre fűzött 3 oldalon áttört mérműves díszítménnyel kiegészített részből áll. Ezekhez hasonló, lapos, vonalas kialakítású mérmüvekből, indákból alakított gazdag kulcscimkéket és kilincseket látunk. Az első variáció meglehetősen nagy és bonyolult rajzolatból áll: Gombos, indás kilinccsel. A második veretrésze egyszerűbb, kilincse delfint formáz. (20-21. kép) Hasonlóan bonyolult áttört díszítményt tervezett a kopogtató véreteken is. Ennek koppantóját kis ülő alakkal díszítette. A kihúzható lámpa kis gótizáló tornyocskából indul ki. Első része íves, címerpajzsos, viszonylag egyszerűen kialakított, ehhez ellenkezően megformált ívben bonyolultabb, zártabb indás dísz csatlakozik, majd egy egyenes levélforma díszből fölívelő gyertyatartó követi. A gyertyatartó megformálásában szépen megoldotta Storno a részek egymásrahaj tottságát. 109