Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)
Breunner elsőként magának rendelt egy serleget Szt. Ruprecht életének jeleneteivel diszítettet, majd további megbízatásokat adott Stornonak. F. A. Breunner, aki a 40-es években építtette át grafeneggi kastélyát gótikus stílusban, lehetőséget adott Stornonak nemcsak iderendelt tárgyak tervezésére, de arra is, hogy az itt végzendő munkák alkalmával megismerkedjék a kastély építészével /Leopold Ernst-tel/ (1808-1862), valamint a szintén ott dolgozó Josef Cesar (1814-1876) és Franz Schönthaler (1821-1904) szobrászokkal, valamint David Hollenbach (1810-1871) rézművessel is. Ezen urakkal való ismeretsége később számos megrendelést hozott Stornonak. De Breunner gróf, aki építkezései, műpártoló tevékenysége mellett sokat tett az osztrák iparművészet megújításáért és feltámasztásáért, mint a Nieder-österreichische Gewerbe Verein (1840) alapítója, segítette Stornot abban, hogy megbízásokat kapjon a 12 társaság lapjának, a Gewerbe Kunstblatt illusztrációinak elkészítésében. Ez módot adott Stornonak arra, hogy számos neogót stílusú használati és szakrális tárgy tervrajzát készíthesse el, és publikálhassa. 13 További tárgyterveket - bronztárgyakat - David Hollenbach megrendelésére készíthetett. E mester számára csillárok, kandeláberek, ajtóveretek, tűzkészségek terveit rajzolta meg - ugyancsak gótizáló stílusban. Közös munkájuk legjelentősebb darabja egy asztaldísz volt, Lipót főherceg számára. Egyik kapcsolat és megrendelés a másikat eredményezte, s így azt mondhatjuk, Stornot elég sokan s sokféleképpen foglalkoztatták az 50-es években Bécsben. A Gewerbe Kunstblatt műlapjai révén ismerkedett meg grazi és bécsi nyomdászokkal, s ez arra is késztette, hogy különféle metszetek, metszetes-fűzetek tervezésébe fogjon. S ugyancsak tárgyterveinek köszönhető az is, hogy az 1864-ben alapított Iparművészeti Múzeum (akkor Museum für Kunst und Industrie) vezetőivel megismerkedhetett. Ennek következményeképp meghívták kiállításokra, s a múzeum értesítőjéből tudjuk, hogy éveken át több rajzot s gipszmodellt ajándékozott nekik. E sokféle megrendelés odavezetett, hogy 1856 körül hónapokat töltött Bécsben, fontolgatja az odaköltözést is, amely azonban családi és egyéb körülmények miatt nem történt man 16 meg. E bécsi évek azonban hozzájárultak ahhoz, hogy a 60-as évektől kezdve bekapcsolódjék a műemlékek hazai felmérésébe is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia foglalkoztatni kezdje, mint gyakorlott rajzolót, - előbb a Muraköz, majd Erdély emlékeinek feltárásában (1869). E jelentések megjelennek a Archaeológiai Értesítőben, - a rajzokat az Akadémia és a Storno hagyaték őrzi - és itthon is ismertté tették Stornot ezekben a körökben. A bécsi évek tárgytervezéseinek tanulságait pedig az első hazai restaurátori megbízatásától - a soproni Szt. Mihály templom helyreállításától kezdve felhasználja, amenynyiben az épület stílusához igazodó berendezéseket és felszerelési tárgyakat megtervezi. Azt mondhatjuk, talán azért tudta megtervezni a Szt. Mihály templom neogót oltárait, szószékét, üvegablakait,- egyszóval berendezését, - mert gyakorlata volt már tárgyak tervezésében. 101
