Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Szakál Gyula: Túlélési stratégiák és kommunikációs manipuláció a szlovákiai magyarság körében

nemzetiségei végre megtalálták igazi szabad hazájukat a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban." Az igazi ellenség "nemzetiségre való tekintet nélkül a kapitalista." Összefoglalva ezeket az írásokat a következő vélemény kristályosodik ki: Ha a fejlett szocialista társadalom felépítése a cél, akkor ehhez összefogásra, szorgalmas, müveit emberekre van szükség. Az ismereteket azonban csak fejlett nyelvkészségre alapozva tudják a tanulók befogadni. A megismerési képességek bázisát az anyanyelv adhatja. Ha sikeres politikát akarunk folytatni, nem szabad a magyarság boldogulását gátolni. Nem szabad megengedni azt sem, hogy az "imperializmus ideológusai, szocialista országainkban az egységet megbontsák". Amennyiben a hatalom számára ez ennyire fontos politikai érték, fel lehet használni a nemzetiség védelmében.^ nemzetiségi jogok megtagadása gyengíti a szocialista társadalom egységét, amit az ellenség ki tud használni. Az ideológia belső elemeit ütköztető álláspontokon túl, a politika nyelvén belül, de annak határait igencsak feszegetve egyértelműbb üzenetek is megjelentek. Ha egy kicsit is ismerjük a korra jellemző kommunikációs sablonokat, akkor tudjuk csak értékelni igazán azokat a megszólalásokat, amelyben minden kommentár nélkül írtak a "magyar történelemhez és kultúrához kapcsolódó" jelenségekről. A magyar kultúra és a történelem - értsd egységes és sokévszázados - ilyen célzott megemlítése egyetlen alkalommal fordult csak elő az évfolyamban. Feltűnő, hogy a kötelező munkásmozgalmi hagyományok említése csak egyetlen mondatban történt. Ugyancsak rendhagyó volt a nemzetiségi öntudat értelmezése is." "Az egészséges nemzetiségi öntudatra nevelést már a családban, később pedig az iskolás korban kell elkezdeni." Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést, amely még kritika a magyar nemzetiség felé, de az általunk vizsgált újságra is. "Önbecsülésre neveljük-e az ifjú nemzedéket?" Mondanivalóját és szóhasználatát illetően egyedülálló ez az írás. Az "egészséges nemzeti öntudat" kifejezést sehol máshol nem merték leírni az egész év folyamán. Kommunikációs módszereit elemezve a véleményváltoztatás technikájával találkozunk. A konkrét állásfoglalás és a parancs jellegű kijelentések teljesen hiányoztak. Az "önbecsülésre neveljük-e az ifjú nemzedéket?" Kérdésben egyértelműen benne rejlik a válasz: NemM képalakító tényezők célzása is feltűnik az eszköztárban. A járás hat magyar nyelvű iskolájában csak egy úttörőcsoportot neveztek el "Kiváló magyar személyiségről - Petőfi Sándorról. "Erről nem adott több információt, szinte gondolkodásra inspirálja az olvasót. Vagy nem magyarokról nevezték el őket, vagy pedig nem tartotta őket "kiválónak". A nemzetiség és a többség együttműködését illetően is igen bátor üzenetet küld a hatalomnak. Ezekben a mondatokban előfordul még az "internacionalizmus" és a "proletariátus", de a gondolatok perifériájára szorulva. A jól bevált módszerrel egy a hatalom által is elfogadott személyt (Fábry Zoltán) idéz. "Ha nincs gát és zavar, a kisebbség a többség tanítványa és társa lesz, gazdagodó, gazdagító továbbvívő, hozzáidomuló és továbbadó. Az üzenet egyértelmű, ive legyen "gát és zavar", ha engednek "társnak lenni", akkor nem lesz baj velünk. 441