Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Tanai Péter: Kajárpéci muzsikusok

Nemes József - prímás Balogh József - segédprímás Kutas Sándor - segédprímás Horváth Lajos - kontrás Sári Pista - bőgős Később, Markovszki Antal kontrással, és Polgár István bőgőssel játszott együtt hoszszabb ideig. ( 1. kép ) Fiatal korában igényes, jó prímás volt, de később, ahogy a vonósbandáknak leáldozott, italozásnak adta magát. Tulajdonképpen minden vagyonát elitta. 1965 óta nem muzsikál, hangszere nincs, noha régebben 5 hegedűje és 2 nagybőgője volt. Ezek egy részét eladta, és volt, amit elloptak tőle. Élete utolsó éveiben 1989-ben bekövetkezett haláláig Lovászpatonán élt az Arany János u. 17-ben. Balogh József: hegedű - segédprímás; 1931 -tői Nemes első zenekarában játszott. Kutas Sándor: hegedű - segédprímás; 1931 -tői Nemes első zenekarában játszott. Horváth Lajos: hegedű - kontrás; 1931 -tői Nemessel játszik. A bandában akkor a legidősebb zenész, aki még egy korábbi zenekarban is játszott. Később őt váltotta a bandában. Markovszki Antal: hegedű - kontrás; tambura vagy mandolin Lengyel származású, foglalkozását tekintve susztermester. Jó zenészként tartja számon az emlékezet, aki szívesen járt esténként a kocsmába muzsikálni. Egymaga is tudott jó zenét csinálni. Ilyenkor levélsípon játszotta a dallamot, miközben vékonyfalú szekrényajtón kísérte magát, amely - ha nedves kézzel dörzsölték - a bőgőhöz hasonló búgó hangot adott. Polgár István mesélte róla: "Szájába betette a levelet, akácfa levelét vagy filmet, -a film jobb volt mert a levél az egy nóta alatt szétment- és úgy sípult. Úgy szólt mint a cigánysíp. Sokszor bement a kocsmába, aztán -"Anti bácsi egy zenét !" - odaállt a, legtöbb helyen volt ilyen szekrény ugye, evvel volt a bőgő, a szájába meg a síp, aztán akkor elkezdett, bogozott meg sípult." Sári Pista: bőgő - bőgős; 1931 -tői 1937-ig játszik Nemessel. Akkor elvitték katonának. Többet nem jött haza. Polgár István: bőgő - bőgős született : Ka jár, 1920. június 1. vallása : r. katolikus apja : Polgár Vince, cseléd-levélhordó lakik: Kajárpéc, Kapus 15. 17 éves, mikor Nemes rábeszéli, hogy legyen bőgős a zenekarban. (Sárit ekkor vitték katonának, s a helyét pótolni kellett.) Bogozni Nemes tanította, de sosem lett képzett zenész. A hangokat ösztönösen keresi, vonózási technikája szegényes. Csak a parlando, un. keserves dallamoknál játszik hosszú úsztatott vonóval, míg a többi, fox, csárdás, keringő stb. dallamokhoz rövid "pukkanó" hangot adó vonózást alkalmaz. Főleg a friss-csárdás közben, szokott a szájával szarka cserregéshez hasonló éles hangot adni, "ezzel lehetett aztán a táncolókat megbolondítani." Ezt valószínűleg cigányoktól tanulhatta el. 413