Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Ágh Zsófia: Isten zászlai

század végén a lakosság 7 %-a tett írásos végrendeletet. A végrendelkezések még a nemesek és polgárok körében is a Hármaskönyvben szabályozott, jobbágyok számára kötelező közvégrendelet formájában történtek. Ilyen esetben jelen volt a testamentum készítésénél a községi vagy mezővárosi bíró és két esküdt, a "testamentum hallgatói", hiteles személyek, sok esetben még a földesúr egyik tisztje is. Jelen esetben a város bírája mellett három "bizonság", tanú van jelen. Az "N. Martonits György" névből az is egyértelművé válik, hogy a Halásziban akkor élő 33 nemesi család egyikéről van szó. (185l-es adat Fényes Elektől: a mezővárosnak ugyanekkor 1240 lakosából 1203 róm. kat., 37 ág. hitv. evangélikus.) A végrendelet általános szerkezete a következő volt, hasonlóan a középkori okiratokéihoz: katolikusoknál a címet vallásos kinyilatkoztatás követte, a bevezetés az elhatározás okát, a szabad akarat hangúlyozását, a tárgyalás a vagyontárgyak felsorolását tartalmazza, megkülönböztetve az ősi és a szerzett javakat. Ugyanitt szerepelnek a követelések és az adósságok. A "rendelkezések" (testatio), az egyháznak adott adományokkal foglalkozik. Ezek a halál utáni üdvözülés megváltása mellett a hátramaradottak jó kapcsolatát is biztosítani kívánták az egyházi vezető személyekkel. Az adomány általában pénz, jószág, esetleg föld. Céljai a templom székének felújítása, ablakának kijavítása, gyertya vásárlása. Nagyobb összeg esetén kikötötték, hogy nevüket véssék pl. az ablak üvegébe. A záradék mindig a hitelesség bizonyítása. Az idézett végrendelet mindenképpen eltérezen általánosságban bemutatott szerkezettől. A meglévő vallásos kinyilatkoztatás után a bevezetés a már említett szokásos módon, az ép elme és a szabad akarat hangsúlyozásával történik. Ugyanakkor a vagyoni leltár hiányzik a szövegből, s a követeléseket megelőzik az adományok. A testamentum érdekessége, amely elsőre feltűnhet, és a későbbiekben a Halásziban folytatott gyűjtés is igazolt, hogy a szöveg mekkora jelentőséget tulajdonít a vallásosságnak és az egyházzal való kapcsolatának. IV. HALÁSZI VALLÁSOS ÉLETE A VÉGRENDELETEK TÜKRÉBEN Halászi a múlt század elején, ahogy most is, a környékhez képest gazdag település, emellett nagyon vallásos is. Látható, hogy az idézett testamentumnak az első három pontja foglalkozik az egyházi adományokkal, és csak a negyedik és ötödik pontja a családdal, valamint annak vagyonával. Az adomány mértéke összesen 130 forint, amely akkor több mint négy tehén árát jelentette. Az első pontból a temetkezési szokásokhoz kaphatunk adalékot - valószínűleg a közösség életében jelentős szerepet játszott a temetés, mint társadalmi esemény -, a második már a szentmisékre, a requiemre vonatkozik. A halotti misékről való előzetes gondoskodás nem volt ritka akkoriban sem. Majdnem húsz évvel Luntzer Mária Anna testamentuma előtt, 1799-ben Németh István is Szentmisékre és requiemre hagy alapítványt, s majd egy évszázaddal később is több, mint harminc alapítvány 335