Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Solymos Ede: Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez

Felső Halászati Társulat alelnök igazgatójának: a társulat 1897-ben megalakult, 1898-ban jóváhagyták üzemtervét, de azóta sem működik. Sőtér az alispánnak ír, hogy őt ugyan megválasztották, de semmi ügyködésre nem nyílt alkalma, egyszer próbált közgyűlést összehívni, de senki sem jött el. Most azt kéri, hogy az alispán hívja össze a közgyűlést. Hogy mi gátolta a társulat működését, nem tudjuk. Az első világháború után területének egy részét elvesztette. Az 1931 -ben megjelent Magyar Halászat c. könyv adatai szerint a "Mosoni kisdunai felső halászati társulat" kiterjedése 1319 khold, működése szünetel, míg a Győrvidéki társulaté 5357 khold, alakulási éve 1901 (úgy látszik újjá alakult), az egy holdra jutó bér 1.30 pengő, a vízterület részben határt képző félmeder. A társulat munkája 1935-ben indul újra, 1922 óta életjelt nem adott, közben a jogtulajdonosok külön-külön adták ki vizeiket. (1903 és 1922 közöttről nem ismerünk iratokat). A Moson-kisdunai Halászati Társulat (ebben a formában is szerepel nevük) 1935-ben beolvasztotta az 1896-ban alakult Dévény-nagybodaki társulat területét: Dévény felső ill. az országhatártól Nagybodak alsó határáig. A Nagy Dunán a következő községek határában lévő vizek: Dévény, Pozsony, Köpcsény, Főrév, Püspöki, Horvátjárfalu, Oroszvár, Csúny, Gutor, Rajka, Somorja, Csölösztő, Kiüti, Tejfalu, Doborgaz, Keszölcés, Vajka, Sülly, Nagybodak. A halászviselet változásához egy adalék, hogy 1942-ben az Orsz. Halászati Felügyelőség értesíti a Társulatokat és szövetkezeteket, hogy a m.kirJpari Anyaghivatal több száz rövidszárú német gumicsizmát bocsájtott rendelkezésükre. A német csizmákat a Semperit kft-től, a rövid ül. hosszúszárú magyar gyártmányú gumicsizmákat a Hungária Guttapercha és Gumigyártól kapják. Ugyancsak igényelni kell a kenderfonalat is. A FM a háború befejezése után rövidesen összehívta valamennyi halászati társulat közgyűlését, és kéri, hogy az új érdekeltségi kimutatást is készítsék el. 1945 júliusában a Magyar Közlönyben is közzétették, az érintett halászokat is meghívták. Ugyanakkor megállapították, hogy több birtokot az Elhagyott Javak Kormánybiztosa vett át. Mielőtt azonban a társulatok új életre kaptak volna, augusztus 23-án megjelent a 6700/1945 ME rendelet, mely a halászó vizeket állami tulajdonba vette. A községeknek kártalanítást ígértek az államosított vizekért. A rendelet azt is előírta, hogy a vizeket szövetkezetek kapják meg, azonnal társuljanak a halászok és adják be ajánlataikat. A régi bérlet minden kártalanítás nélkül megszűnik, a társulatok 1945. dec. 31-én szűnnek meg, ekkor szűnt meg a Kisdunai Felső Halászati Társulat is, helyét a győri halászszövetkezet foglalta el. Végezetül ismerkedjünk meg a fennmaradt bérleti szerződésekkel. 1859-től 1875-ig Halászi község összes Kisduna vizén halászbérlő Lurcsics Lőrinc. Árverési jegyzőkönyv. Halászi 1897. febr.7. Kisdunai halászati jog a halászi határon átfutó Kisduna, Feketeerdő és Káinok községek határai és a vízközéptől mindenütt annak bal partjáig elterülő terület 5 évre Szt. Györgytől Szt. Györgyig, a Kisdunán kívül az összes állóvízre. "Az eddigi gyakorlathoz ragaszkodva a bérlőn kívül szabad a dunai molnároknak malmaikon alul vagy felül 40 öl 311