Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Solymos Ede: Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez

60" 91 " 112" 400 " 91" 899 " 5" 300 " 92" 595 " 371" 1225 " 148" 460 " 50" 509 " 111" 201 " 138" 863 " 90" 53 " 64" 612 " 255" 374 " 79" 1543 " 60" 25" Hédervár gr. Hédervári Károly Magyar Kimle község M.Kimle gr. Andrássy Aladár M.Kimle gr. Hédervári Károly Horvát Kimle gr. Batthyány József Mosón Frigyes főherceg Káinok Község Feketeerdő község Halászi község M.Óvár Frigyes főherceg Bezenye Frigyes főherceg Rajka Frigyes főherceg Kiliti község Kiliti gr. Batthyány Somor ja község Győrsziget község és püspökség A Felső Halászati Társulat érdekeltjei: Hegedűs János a m. Óvári főhercegi uradalom gr. Batthyány uradalom Kimle község Weiss József Kimle község dr. Sőtér Ágoston Feketeerdő község Sidó István Somorja Halászi község A két kimutatással vannak problémáink. Kimle község, Feketeerdő, Somorja és Halászi mindkettőben azonos területtel szerepel, nem tudjuk, miért. Ugyancsak homályos az is, hogy a személynevek mit jelentenek a második jegyzéken. Talán a községek képviselőit. Nem tudjuk azt sem, hogy mekkora terület jelentett egy szavazatot. Halászi község felszólalt, hogy mint erkölcsi testület bírja a halászati jogot, nem pedig a közbirtokosság. Igazolta, hogy a halászat utáni bérösszeg mindig a község pénztárába folyt be. Káinok község ugyancsak kimutatja, hogy a fizetési főkönyv szerint 1727 óta békében bírja a határát érintő Dunát. Gr. Batthyány József még 1889-ben az alispáni hivatalnak bemutatja Kiliti község elöljáróságának igazolását, miszerint a község határában folyó Duna és mellékágai halászati jogát 20 évet meghaladó időn át háborítatlanul bírta földesúri minőségében ott is, ahol nem volt parti birtokos. Hasonlóan igazolja jogosultságát a mecséri vizekre gr. Wenkheim Krisztina. Az igazolásokra a halászati törvény 3.§-a értelmében volt szükség, mely szerint 664 kh 1153 n.öl 172" 538 " 112" 400 " 148" 460 " 50" 590 " 60" 110" 210 " 309