Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Solymos Ede: Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez

ADATOKA MOSONI FELSŐ HALÁSZATI TÁRSULAT TÖRTÉNETÉHEZ Az 1888. XIX. törvénycikk szentesítette azt az évszázadok során kialakult gyakorlatot, hogy a halászati jog a parti birtokost illette, bizonyos esetek kivételével. Ezt így fogalmazza meg: "A halászat joga a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi, és a meder tulajdonosát illeti." A 14. § előírja, hogy ha a vizek oly fekvésűek és kiterjedésűek, hogy a halászat a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül és okszerűen űzhető, a jogosultak önállóan, ellenkező esetben csak társulattá alakulva gyakorolhatják. E törvény alapján indul meg a halászati társulatok szervezése országszerte, s bizony nem ment zökkenőmentesen. A halászatra jogosítottak nem szívesen mondtak le korábbi kiváltságaikról, a társulatban rendelkezési szabadságuk megszorítását látták, a társulati előnyökről pedig nem vettek tudomást. Ugyancsak sok baj volt a régi bérlőkkel is, akik még a törvény megszületése előtt kötöttek szerződést, és az új helyzetet nem akarták tudomásul venni. Ezért 30 évig tartott, míg 1890-től 1920-ig az egész országban megalakultak a társulatok, összesen 105, körülbelül 304 ezer khold vízterülettel. A trianoni békekötés után csak 42 halászati társulat maradt, s a határ közelébe esők csonka területtel működtek, mert az új országhatárok helyenként a folyómeder középvo2 nalán húzódtak, sőt esetenként a halászó vizet egész szélességében elszakították. A társulatok működésével új helyzet állott elő, ami nyilvánvalóan befolyásolta a halászok egész életét, a jogi viszonyoktól kezdve a halászati módokig. A társulatok árverésen - általában - a legtöbbet ígérőnek adták ki a halászatot, s a bérlők sorában egyre több lett a tőkés vállalkozó (kocsmáros, halkereskedő, ügyvéd stb.) a halászok rovására. Bár ez a tendencia már korábban is megfigyelhető, a halászati törvény életbelépése után megerősödött. Ha meg akarjuk ismerni a 20. sz. első felének halászéletét, meg kell ismernünk a halászati társulatok történetét, működését. Sajnos iratanyaguk részben elpusztult a háború alatt, részben még levéltárakban lappang. Ezért érezzük fontosnak nyilvánosságra hozni a Mosoni Felső Halászati Társulat adatait. 307