Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Balogh Jánosné Horváth Terézia: Adalékok a csepregi férfi viselethez

Csepregen az újabb típusú viselésmód lényege, hogy a bal vagy esetleg jobb vállon átvetnek egy széles nemzetiszínű pántlikát, az ellenkező hón alatt átvezetik és deréktájon megkötik a két végét. A "szalaggyűjtemény" minden esetben a bal mellre kerül, a kabát illetve zakó hajtókájának alsó feléhez dolgozva-varrva, egy szélesebb vagy keskenyebb, vízszintes vagy kissé ferdén elhelyezett, erős szalagdarabbal összefogva, aminek a közepén szokott lenni egy kerekre összehúzott, kokárda formájú szalagdarab (13. kép). Erre varrták rá a hosszan lelógó pántlikákat. Az iparosok hamarabb áttértek a pantallós-zakós-fűzőscipős viseletre, mint a parasztok. Ezért ők már az átlagosnál korábban, 1915 táján kezdték mellen viselni a regruta jelvényeket. Hiszen az öltözködéstípus változásával a fejrevalók jelentősége általában csökkent. (Az "igazi" parasztviseletben fontosabb, hogy a fejet födje valami, mint a lábat. A kapuvári kisfiúk mezítláb elmehettek templomba, de kalap nélkül nem !) Az 1910-es években Csepregen előfordult, hogy a fejen viselt jelölő elemek közül a rozmaring is átkerült a mellre, oda, ahol később a kokárda lett jellegzetes. De arra is volt példa, hogy egy besorozott iparosnak még huszársapkája, fácántolla s arra kötött pántlikái voltak, de a mellére már kitűzött egy kokárdát, kis lelógó végein arany rojtokkal. 1940 körül a kokárda elmaradt. Csepregen 1954 után már szalagokat sem viseltek mellükön (se másutt) a besorozott legények. A környező falvakban az 1950-es években még volt kokárda is, az 1960-as években pedig csak szalagok a mellen (de a vállon nem). Láttam egy csepregi reguta szalagjait, amiket 1942-ben viselt és a szülei egy dobozban megőrizték, egyenként fölcsavargatva. Szélességük 4-8 cm, hosszúságuk fél-egy méter. A 16 szalagból csak kettő piros, egy rózsaszín, három világoskék és tíz darab nemzetiszínű. A legtöbb pántlikába az alaptól elütő színnel belehímezték az ajándékozó nevét, az évszámot és hasonlókat. Némelyiknek aranyrojt is van a végén. Ezek a típusú cifraságok Kapuváron csak a korábbi regrutaszalagokon voltak meg, majd az első világháború után egyszerűsítettek: csak kicakkoztak vagy egyenesen vágtak el a vegüket. Csepregen tehát fordítva alakult a divat ! Ez a tény, hogy itt még 1940 táján is gazdagodtak a regruta-díszek és az, hogy még a pantallós, városias ruhához is annyira hordták a regruta-szalagokat, arra mutat, hogy ennek a virtuskodásról, verekedésről is hagyományosan híres közösségnek nagyon fontos volt a regruták büszke mutogatása, fontosabb, mint másutt az országban, még akár Kapuvárott is. Balogh Jánosné Horváth Terézia ADATKÖZLŐK Horváth (Szuszka) Antalné Szabó Teréz sz. 1898, Alsóváros. 29 hold földjük volt, 2 testvér. Csó » Szombathelyi u. 10. Horváth (Mészáros) János sz. 1897, nósült 1912. Mészáros volt. Hosszú = Kossuth Lajos u. Horváth (Mészáros) Jánosné Pajter Mária sz. 1898. (A fenti felesége.) Horváth (Ananás) József sz. 1898. Hosszú = Kossuth Lajos u. 295