Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

S. Lackovits Emőke: A „szentsarok” a Fertő-menti magyar parasztszobában

Az 1950-es és 1960-as évek vallásellenes légköre, majd ennek nyomán az egyes csalá­dokban a családtagok vallási közömbössége a kultikus tér elszegényedését is eredményez­te a lelkieken túl. Ehhez hozzájárult még az új bútordarabok házbavitele, új, több osztatú lakóházak építése, a lakásberendezési mód átalakulása és ezekkel egyidejűleg új lakásdí­szítő elemek megjelenése. Ezt a folyamatot kibontakozófélben az 1970-es évek elején a Fertő-menti magyar községekben (Fertőszéplak, Sarród, Süttör, Fertőendréd) már jól meg­figyelhettem. Ugyanakkor kitűnően bizonyítható volt az is, hogy a különféle szakrális áb­rázolások a szobák falán és az egyén hitéletében, a közösségek vallásos vüágában kitűnően megfértek egymás mellett. Valamennyinek funkciója volt - a funkciója vesztettet félretet­ték - azontúl is, hogy "istenes életre késztettek." (Bálint Sándor). Gyakori volt az előttük történő imádkozás, ájtatosság, különösen ünnepek vigiliáján és ünnepnapokon, de segítség kérésének idején is. Látványuk segítette az imádságot, s hozzájárult a fohászkodó számára a láthatatlan elképzeléséhez, s felidézték a szentek példamutató, követésre ösztönző életét 18 f is. Az ábrázolásokat a vallásukat gyakorlók nagy becsben tartották, valósággal ereklye­ként őrizték, valamennyit tisztán és gondosan rendben tartva. Csak hosszas rábeszélés után, nagyon nehezen váltak meg azoktól is, amelyeket már nem használtak. Az ábrázolá­sok többségét vásárolták, de némelyeket örököltek, vagy ajándékba kaptak. A házbelsőkön kívül, mintegy védelmi funkcióval, a házak oromfülkéibe is elhelyeztek egyes családok szobrokat: a már említett Svata Hora-i Madonnát, valamint Szent Flórián többnyire homokkőből készült ábrázolását, tűz elleni védelmet kérve tőle a házra és lakó­ira. A 19. század második felétől egyes családoknál történelmi tárgyú színes nyomatok is megjelentek a szentképek mellett, az I. világháborút követően pedig katonaképek, majd megnövekedett számban családi képek is kerültek a tükör köré és a sublótra helyezve. Utóbbiakat a magukra maradt öregek a családok szétszóródása után immáron családi ereklyeként őrizték. Ezzel a "szentsarkok" hagyományos kereteit áttörték, világukat kitá­gították. S. Lackovits Emőke JEGYZETEK 1. BraudelF. 1985.307-308. 2. Gunda B. 1961.247-269. 3. Gunda B. 1961.247-269. 4. K.CsiUéryK.1980. 5. K.CsilléryK. 1980.273. 6. K.CsilléryK. 1991.34. 7. K.CsilléryK. 1991.30. 8. K.CsilléryK. 1991.30. 9. K.CsilléryK. 1991.30. 259

Next

/
Thumbnails
Contents