Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Enyzöl Imre: A Hansági Múzeum céhpecsétjei

nyak felé keskenyedő vágott élű vastönkje nyolc ívelt éllel hajlik a tojás alakú, sárgaréz verőlaphoz simuló vasfejre. A szétvert nyél és a kopott lap erős ráverésről tanúskodik, az előző dúchoz hasonlóan. A sok rövidítést tartalmazó feliratot pontsorok oválisai fogják közre. (A feloldása a következő: EIN:GANTZ:EHRSAMEN HANDWERK DER TISLER SCHLOSSER BÜCHSENMACHER UND SPORER IN HUNGARISCHE ALTENBURG.) A nemes céh typáriumának belső része szimmetrikusan negyedelt, mint egy tojásdad alakú, vágott és hasított pajzs (quadripartitum). A köriratban megjelölt foglalkozások jellemző szerszámai ül. termékei töltik ki a síknegyedeket. A szögmérő és a gyalu az asztalosokat, a három végtermék (kulcspár, pisztolypár és sarkantyú) pedig készítőiket képviseli. A készítéskor bevésett évszám és a levéltárban fellelhető alapszabály kiállítási 18 időpontja megegyezik, mindkettő 1728-ból származik. V. Textilipar A magyaróvári szabók pecsétnyomója (Függ. 4., 15. kép) sárgarézből készült. Egy darabból való a fej és a szabályos nyolcszögletű nyél, amelynek végét a használat erősen igénybe vette, sőt a verőfej peremén is látható néhány ütésnyom. Az enyhén ovális fej a verőéi felé enyhén keskenyedik. A köriratot leveles gyűrű és - a megkopásból kifolyólag alig kivehető - vonalcsíkok övezik. Nem gyakorlott vésnökre vall az ábrázolás; a betűk nagysága és vastagsága is különböző, a díszített pajzs és ábrája elnagyolt. A kerektalpú pajzs - Magyaróvár címerének egyik első fennmaradt ábrázolásával - helytörténeti értékű. (A két függőtorony övezte kapubástya 1949-ig szerepelt a város pecsétjében és címerében.) A függőtornyok alatt helyezkedik el a szakmát jelképező ollópár. A céh első szabályzatát 1638-ból ismerjük; a győri szabók 1568-as privilégiumának átirata. A dúc ennél akár jóval későbbi keletkezése valószínűsíthető, de korántsem bizonyított. A magyaróvári német szabók pecsételője (Függ. 15., 16. kép) lágyívű, vasból esztergált példány. Nyolcszögesített, lapított csúcsú nyele hirtelen szélesedik, majd - a gyűrűvonalas, háromosztatú díszes nyak felett elhelyezkedő dísz felé - finoman keskenyedik. A nyomófelület megmunkálása igényes. A német köriratot - egy helyen leütött - vonalgyűrük fogják közre. A kerek talpú, felül négy íves sarokkal ellátott és mindenünnen körvonalakkal határolt pajzsban a Magyaróvári jelképező említett címeralak lelhető fel rendkívül szabályosan vésve. A másik szabócéh pecsétjéhez hasonlóan itt is - a függőtornyok alatt - ollópár található. Az ábrázolás érdekessége a kettős osztású toronytető és az évszám. A torony felett 0 és 6, a pajzs két oldalán 1 és 4 számjegy. 1064 nyilván nem lehet, hacsak nem szándékos a torzítás. 1604 vagy 1640 inkább helytálló lenne a céh keletkezésének datálá20 sara. A német szabócéhtől 1700-ból maradt fenn alapszabály. A nyomó koraként az 1864-es dátum lehet elfogadható, ez esetben hibás vésésről (ill. szándékos fiatalításról) lehet szó, amit a stílusjegyeken kívül a beütött ED. (munol) HEISZ nyélveret bizonyít. A lébényszentmiklósi szabók társulatának kicsi sárgaréz pecsétje ezüst nyomólappal készült (Függ. 8., 17.kép). Szépen ívelt nyolcszögű nyele van, amelyet a nyaknál utólagosan 211