Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján
valamint az előző felmérésen ábrázolthoz hasonlóan jelölt uradalmi malmot. Az utóbbit többes számmal (Mühlen) nevezi meg. A városi alsó malom a felirat szerint romos állapotú, kelet felé történő áthelyezését javasolták az erődítések célszerűbb kialakítása érdekében. Erre végül nem került sor, korábbi helyén épült újjá a 17. század első évtizedének végén. Ez a tény a rajz készítését a 17. század első évtizedére keltezi. 1602-es évszámot hordoz az a faragott kőtábla, amely az 1962-63-ban lebontott, Cserháti Sándor utcai régi, a malomhoz tartozott épület (5. kép) keleti oldalába volt egykor OÁ. befalazva. (Az épület helyén ma buszmegálló található.) Különböző feldolgozások a táblát malomépítéshez ületve felújításhoz kötik, az évszámot többnyire - tévesen - 1607-nek 25 olvasva. Az évszám mellett látható korona és monogram II. Rudolf császár és magyar királyra utal, akinek idejében és intézkedése nyomán valamilyen építkezés történt a területen. (Az uralkodó elég nagy figyelmet fordított Magyaróvárra, uralkodása idején a település két kiváltságlevelet is kapott.) Mivel a Cserháti utcai épület maga jóval később, a 18. században épült (helyén egyébként a 19. század közepéig nem jelöltek különálló épületet), így feltehető, hogy az 1530 táji állapothoz képest meghosszabbodott bal parti malomépület nyugati toldalékát jelölte eredetileg a kőlap. Egy újabb építés kapcsán, 1616-17-ben felületét ismételten megjelölték. 1618-ból a lisztőrlőre vonatkozóan a következők olvashatók egy töredékes forrásban: "Az alulcsapott (fa) vizikerék hajtja a fogaskereket, s az őrlőkövet. Az őrlést végző kőről a termény rázózacskóba került, az átesett már 'liszt' volt. Az átmenet a kőjárattal összeépített rázó szitaszerűségre folyt, mind a rázózacskóhoz, mind pedig a szitarazashoz az energiát a követ forgató tengelyről vették le. A kőre történő felöntés előtt a kézi erővel (léghuzat) tisztított gabonát nedvesítették." Bár a forrás csak egy kőjárat működésére vonatkozik, az említett alaprajzi ábrázolások alapján biztosra vehető, hogy több kövű malom működött már abban az időben. A század elején - a gyakran megjelenő császári csapatok ellátása céljából - átalakított malom és raktár vázlatos külső képét is mutatja a következő általunk ismert metszet, Pietro 27 Paulo Floriani Da Macéra ta hadmérnök szakmunkájában. (6. kép) Az 1627-nél nem későbbi megjelenítés a vár és a város közti gyenge védelmi ponton, az említett földnyelven nagyméretű bal, és egy rövidebb jobb parti malomépületet tüntet fel, a fenti alaprajzoknak megfelelően. A városi oldalon déli irányban még egy további, a malommal párhuzamos, alacsony, hosszú épület látható, minden valószínűség szerint a ma is álló, háromszintes magtár talán még földszintes elődje volt ez. (Ez a metszet már feltünteti a század első évtizedének végére felépült, városi alsó-, a későbbi Szulzer-malmot, a mai Szent Flórián ho28 telt. A Mühlwagnerek kezében lévő kis malom a középkorban a város délnyugati falain kívül foglalt helyet, és az uradalmi épületegyütteshez viszonyítva mindig szerény méretű maradt.) 29 A következő tervezet Giovanni Pieronni nevéhez fűződik, és 1644-re kelteződik. Eltérés a Macerata-féle rajztól annyiban van, hogy egyszerűsödött az erődítési terv, amelybe a városi alsó malmot is bele kívánta építeni a tervező. Az uradalmi malom - az eddigiekhez 142
