Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Dominkovits Péter: A Neuhold család tóközi birtoklásáról

megjegyezve; ez sok hasonlóságot mutat az eddig feltárt Mosón megyei települések úrbé29 res lakosságának rétegződésével. 2.sz. táblázat Az úrbéres telkiállománnyal rendelkező lakosság rétegződése Sövényházán, 1768-ban házas zsellér /családok A telek nagysága jobt 1,5 5 l 2 3/4 27 1/2 6 1/4 5/8 3/8 11 1 1 6 Ez a 41 14/32 jobbágytelek - ahol is az 1,03-as telekátlag 69 %-kal a 0,6l-es megyei átlag fölött állt - 1780-ra 54 16/32 telekre növekedett. Ez a folyamat az 534 holdas maradványföldek 137,25 holdra csökkenését eredményezte. Az 1780-1790-es évek során Réti szomszédságában a sövényháziak a nádasok lecsapolásával újabb földeket nyertek, 30 melyeket 1810-re mar száraz rétekkent cenzus ellenében használtak. Az izgalmas úrbéri problémák még oly vázlatos ismertetése is eredeti témánktól mész sze vinne, terjedelmi kereteinket szétfeszítené. így itt csak egy dologra utalnánk. 17801810 között a sövényházi uradalom birtokosai maradvány és cenzurális földek juttatásával az úrbéri birtokállományt, illetve az úrbéres népesség kezén lévő földet növelték, míg a gazdasági konjuktura éveiben ezek egy részét visszavették. így 181 l-ben 205 1/16 hold cenzuális földet vettek vissza a jobbágyoktól, s majd 1813-ban a zsellérek kezén lévő földek 31 közül 145 2/16 holdat allodizáltak. E folyamat megfelel a Tóth Tibor által leirt gazdasági modellnek; az úgynevezett "házi gazdálkodás" időszakában a legfontosabb bevételi forrás a jobbágyi szolgáltatás volt, így annak növelésére az allodialis földek egy részét jobbágyi kezelésbe adták a közép és nagybirtokosok. A napóleoni háborúk piaci kereslete ezt a "házi gazdálkodást" felborította, s a közép és nagybirtokok "nagybirtok üzemekké" alakultak át. Ennek alapját a területi koncentráció jelentette, ami a volt allodialis földekvisz32 szavételében, közföldek csökkentéseiben öltött testet. 1828-1829-ben Sövényházát is a nagyfokú zselléresedés jellemezte. Az országos öszszeírásban ekkor 52 jobbágy, 76 házas, 12 hazátlan zsellér családot írtak össze. A földművelésből kiszorult házas zsellérek közül 19-en - zömmel az év felében, negyedrészében segéd nélkül iparűzéssel foglalkoztak. 4 takácsot, 2 csizmadiát, 1 szabót, 1 asztalost és 1 ácsot jegyeztek fel. Kereskedő (mercator) is csak egy volt, a 6. osztályba sorolt Pausz Már33 ton. A település Győr megye vegyes piackörzetű területen helyezkedett el, lakossága egy-aránt látogatta Mosón és Nezsider mezővárosok (Mosón vm.) Sopron és Győr szabad királyi város vásárait. 112